Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 13. Békéscsaba, 1988)

A pusztaszenttornyai udvarház nemeslelkű humanistája: Eötvös József Születési helyét tekintve nem volt Békés megyei; 1842. szeptember 13-án kötött házasságával lett félig-meddig azzá. Ekkor vette feleségül Rosty (Hrosty) Pál alispán leányát: Ágnest, akinek pusztaszenttornyai hozománya révén mint helyi birtokost 1843-ban megyei táblabíróvá nevezték ki. Ettől kezdve haláláig szoros kapcsolatba került a tájjal és a néppel. A határrészt, hol birtoka feküdt, ma is Eötvös-majornak hívják. Sokszor menekült ide a város zajából, hogy megpihenjen a nyugalmat árasztó pusztán, és erőt gyűjtsön a közéleti — politikai harcokhoz. Hamar bizalmat tudott ébreszteni önmaga iránt, annak ellenére, hogy megrögzötten reakciós, aulikus, népellenes őseit a leggyűlöltebb mágnások között tartotta nyilván a közvélemény. Még a hazaárulás bélyegét is rájuk sütötte, s nem is igaztalanul. Ő azonban öreg nevelője ügyes szellemi irányításával a demokrácia lelkes hirdetője lett; megtagadta családja megcsontosodott konzervativizmusát és népellenes tradícióit, s „egymaga letörölte nevéről a szégyenbélyeget". Reá, a jakobinus perben annak idején elítélt nagy lélekidomár Pru~ zsinszky Józsefre is gondolt, amikor így vallott önmagáról: „Ifjúságom első éveitől szívem minden elnyomás ellen feldobogott; gyűlöltem a zsarnokságot, inkább belső ösztönömet követve, mint azért, mert a szabadság áldásairól mély okok meggyőzének". Valóban Pruzsinszkytól kapta az első impulzust, a cselekvésre ösztönző hitet és bátorságot. Úgy formálta, mint a finom viaszt értelmes tanítványa érzékeny lelkét. Új eszméket, nemes emberi tulajdonságokat táplált belé: áldozatos hazaszeretetet, a hon „legszámosabb és legelnyomottabb társadalmi rétegeinek" a szolgálatát, az elnyomottak védelmét a „nemzet rokkantja" — az előjogaihoz görcsösen ragaszkodó nemesség politikai törekvései ellenében. Nevét országszerte ismerték már, amikor házasságot kötött. Politikai elveivel, államelméleti kérdéseket taglaló tanulmányaival, híres regényével: A korthausival szemben nem maradhatott senki érzéketlen. Fokozottan áll ez a Szegénység Irlandban című szociológiai fejtegetésére, melyben a „zsarnokságot, a mostoha kormány százados önkényét" és annak eredményeit éles valóságlátással, statisztikai adatokkal is alátámasztva, úgy tárta az olvasók elé, hogy egyúttal a magyar „paraszti lét elviselhetetlenségére" is rámutatott. Békés megye nemesi vezérkara erősen felemás érzésekkel fogadta házasságát. Voltak, akik apósa, a demokrácia lelkes híveként ismert, elveihez hü és erényeire kényes alispán politikai súlyának és befolyásának a felerősödésétől féltek. Rosty