Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 13. Békéscsaba, 1988)

jelentette a szarvasi Lakatos Károly is, hogy „az Apafy által gyűjtött és kibocsáj­tani szándékolt veszedelmes irányú dalok" járásában eddigelő ismeretlenek, — „a könyvárusok és nyomdatulajdonossal pedig e dolgok kiadását felsőbb helyről megtiltó rendeletet közölte". Valószínűleg ilyen nemleges választ küldött a többi hivatalvezető is. Több jelentés nem maradt fenn a Békés megyei Levéltár korabeli iratai között. Érdekesebb adatokra bukkanunk viszont abban az Apafi kilétét kutató levele­zésben, amelyet a megyefönők Kis Antal gyulai főszolgabíróval folytatott. Késedelem nélkül — a fentebb említett körlevéllel együtt, sőt azzal azonos iktatószám alatt — ekként adott rendelkezést neki: „... meghagyom Főszolga­bíró úrnak, hogy azon bizonyos Apafit felkeresvén, ennek iratait vizsgálás alá vévén, amennyiben azok közt az érdeklett dalokat vagy más gyanusságokat találnak, tüstént lefoglalja — s nekem eljárata eredményéről jelentését mihama­rabb beadja". Kis Antal a kapott utasítás végrehajtásának nagy kötelességtudattal látott neki. Már másnap közölte Zsitvaywal: „... a szóban forgó Apafi nevűre hír szerint reá akadtam, amint kitudhattam, Dobozon tartózkodik, — anélkül tehát, hogy arról valamit szóllanék, holdnap reggel, vagy még ma estvére Dobozra által menvén, irományait meg fogom vizsgálni, — Nagyságodnak azonnal jelentést teendő". Az iratokból nem tűnik ki, honnan szerezte értesülését a főszolgabíró. Kézen­fekvő, hogy a postahivatal főnökétől. Ha feltevésünk igaz, úgy a gyors ütemben foganatosított házmotozást joggal indokolja az óvatosság. Meg kellett akadá­lyoznia, nehogy valaki az ő személyesen lefolytatott ellenőrzése előtt figyelmez­tethesse Apafit a reá leselkedő veszélyre. A postáról ugyanis könyen lehetett megbízható ismerőssel hírt küldeni Dobozra. S volt még egy bökkenő: az Apafi családnév ismeretlen volt Gyulán és környékén. Nem lehetett tudni, ki, milyen veszedelmes forradalmár rejtőzik a név mögött. Ennélfogva nem is tétovázha­tott sokat. Nem engedhette meg, hogy kereket oldjon, s az éjszaka sötétjében eltűnjön a környékről. Azt sem, hogy megsemmisítse az átvett, nála levő bűnje­leket". A következő napon — azaz szeptember 19-én — nagy ügybuzgalmát igazol­va, már postázta is a megyefőnöknek írt jelentést. Ebben a következőkről tudatta: „Nagyságod rendelete következtében utánna jártam annak, hogy a kérdéseltt Apafi nevű kilégyen, s miután tudományába jöttem volna annak, hogy az Dobozon Szalay István oda való lakos a rokonánál tartózkodó Szak­тагу Károly ügyvéd lenne, ki ennek előtte is az irodai pállyán működött, — September 18-án estve Dobozra kimenvén, annak lakjára személyesen elmen­tem, s miután irományait előkívántam volna, azokat minden tartózkodás nélkül előmutatta, mellyek többnyire Tekintetes Bodoki urtol olvasás végett költsön­zött jelenkori hírlapokból, érdektelen papírokból állottak, egyedül ezen ide % alatt mellékelt forradalmi dal találtatott nálla, mellyet azonnal azon nyilatko­zattal adott kezembe, hogy fölszólítására még a postán többet nem kapott, azomba hiszi, hogy még fog jönni, mi végből már én a posta hivatalnál a letartóztatási rendeleteket mégis tettem, — ezen ifiu ember, kiről több dobozi betsületes lakósok azt adták elő, hogy rokonánál Szalay Istvánnál, ki nejének 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom