Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

karító is. A fekvő üstök fölött lévő tartály az újra felhasználható forró víz tárolására szolgál. (39. sz. kép.) 1969-ben egy üzemi óvoda megépítése céljából 400 000 Ft-ért megvették a Lehel u. 39. sz. alatti házat a hozzá tartozó 670 négyszögöles telekkel. Két évtizedig kellett várni, amíg 1970-berí fölépült az üzem víztornya. Az évenként megtartott műszaki-fejlesztési program tárgyalásánál mindig napirendre került a megépítése, míg végre elkészült. Egy akkor új, az úgynevezett csúszózsalus eljárással viszonylag rövid idő alatt építették fel. A víztoronyban 100 + 25 m

3 víz tárolható ebből 100 az ivóvíz és 25 m

3 a tűzoltás céljára szolgál. Építési és felszerelési költsége 1 500 000 Ft. (27. sz. kép.) 1970-ben jelentős építési munkát fejeztek be a konzervüzemben is. Elkészült a fagyasztó és hűtőtároló. Megindulása biztonágot jelentett az üzem mindennapi életében. A tömbhús csomagolására szolgáló termet, amely steril körülményeket kívánt a nagy zsírpoharazó helyiségből választották le. A két feldolgozó csarnokkal egyvonalban egy vasvázas színt állítottak fel, az üres konzervdobozok számára. A szín és a raktárak előtt is betonutat építettek. A tmk (tervszerű megelőző karbantartás) műhelyeit bővítették és korszerűsítették. Az l-es csarnokban korszerű pástétomvonalat állítottak be, új keverőés automata zárógéppel, amelyek elektromos vezérlőasztalról irányíthatók. A konzervüzem fejlesztésére fordított beruházás 4 452 000 Ft-ra rúgott. A város közelében feltárt gázmező, majd az Október 6. utcában lefektetett gázvezeték lehetővé tette, hogy az üzem a széntüzelésről a gazdaságosabb gázfűtésre térjen át. 1971-ben elkészült a gázfogadó állomás, és a gázkazánokat is használatba vették. Ezzel egyidőben kiselejtezték a konyha tűzhelyeit, az irodák és egyéb helyiségek széntüzelésű kályháit. Helyükbe gőzmelegítő testeket szereltek. Ezzel korszerűsödött az üzem fűtése, amely csökkenti a levegőszennyeződést is. A kopasztóval szemben lévő munkateremben (a mai telefon-alközpont és állatorvosi húsvizsgáló közötti épületben) horgokkal ellátott, felsőpályás libabontó-daraboló vonalat állítottak be. Előzőleg itt, vízszintes szállítószalagon kevésbé termelékenyen és szervezetten történt a bontás. A konzervtermelés szükségessé tette újabb kettős falú sterilizáló üstök beszerzését. Ezekből 1970-ben négyet állítottak be. A műhely részére esztergapadot, a mosoda részére pedig 2 db nagy teljesítményű ipari mosógépet vásároltak. A baromfiipar központja 1963-ban már tervbe vette az orosházi üzem korszerűsítését, de a Városfejlesztési Tervező Iroda akkor nem járult hozzá. Állásfoglalásuk szerint lakóterületen belül ilyen üzem nem tartható fenn, és kitelepítését javasolták. Ehhez azonban nem volt meg az anyagi fedezet. A gyár állaga egyre romlott, ezért 1970-ben mégis hozzáfogtak a korszerűsítéshez. Az építkezést megelőzően lebontották a hizlalda udvari szárnyát (27. sz. kép), a tojásfeldolgozó üzemet, a tollszárítót, a pulyka és a kövérliba-feldolgozót. (32. sz. kép.) Az építkezést 1970 novemberében megkezdték. (40. sz. kép.) Az építkezésre, az új feldolgozó gépekre és technológiai felszerelésekre mintegy 25 millió Ft-os beruházási összeget irányoztak elő. 57