Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

átkerült Fleissig testvérek vették át. Fleissig Béla üzletkötő, Fleissig Ferenc pedig az igazgató lett. Az üzem Fortuna Rt. néven szerepelt, érdekeltsége volt benne a Hutter és Lever szappangyárnak, valamint Schwarz Károly üvegke­reskedőnek, de segítséget adott még a Hartmann cég is. A szappangyárosnak azért volt szüksége a baromfiüzemre, mert így a kiszállított baromfi után devizához jutott, amellyel azután ő is vásárolhatott alapanyagot külföldön. Fleissigék egy szakembert és több munkást is hoztak magukkal Hódmezővá­sárhelyről, s ezek közül néhány Orosházán telepedett le. A tojás tartósítása, a tojások meszes vízben való elrakása is jövedelmező volt, ezért Steinbergeréken kívül a Klein és László cég is épített meszes medencéket a Vasút u. 24. sz. telkén. Ezen a portán a tulajdonos szőlőt és gyümölcsfákat is ültetett, s ez annyira elütött a baromfi-feldolgozó telep kopár és bűzös udvarától, hogy a munkások „édenkert"-nek nevezték. Ma csak „meszeste­lep"-ként ismerik. A baromfi-feldolgozási munkák évtizedes egyformaságában, merevségében nagy változást jelentett 1925-ben Steinbergerék hűtőház építése s ezzel együtt a vágott baromfi hűtőházi hűtése, fagyasztása. Orosházán ez még új létesít­mény volt, s az élet azt mutatta, hogy a baromfiipar csak a hűtőházak révén tud fejlődni. 1931-ben a Bernardinelli-Őhlschlager-Ungár cég (továbbra is Élelmiszer- és Terménykiviteli Vállalat néven), majd 1936-ban a Fortuna Rt. és ugyanezen évben a Klein és László cég is épített hűzőházat. Az üzleti tevékenységet korlátozó 1938. évi zsidótörvény után Steinbergerék felszámolták üzemüket. A Fortuna telepet a „Hangya" vette át, de a cég Dénes és Eisler neve alatt működött. Teljes címük: „Dénes és Eisler Élelmiszerkeres­kedelmi, Behozatali és Kiviteli Vállalata, Orosháza". (A „Hangya" általánosan használt rövidítése a Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet­nek, mely ebben az időben a zsidó érdekeltségű üzemek tulajdonosa lett.) Klein és László cég üzemét a Magyar Mezőgazdák Állatértékesítő Rt. Barom­fi-hizlaló és Kiviteli Kft. vette meg 120 000 pengőért. A Magyar Mezőgazdák szintén felismerték az orosházi baromfipiac és ba­romfi-feldolgozás kedvező helyzetét, azért tervbe vették, hogy a megvásárolt Vasút u. 24. sz. telken, az úgynevezett Meszes-telepen, valamint az előtte lévő üres telken (jelenleg az állomás előtti park) egy baromfifeldolgozó üzemet építenek. A tervet a községi elöljáróság nem fogadta el, s így ezen a telepen csak a meszes medencék számát növelték. A Komlósi utcai terjeszkedési tervük sem járt sikerrel, ezért a telep végszomszédságában lévő Galamb utcai két házat és egy Katonai utcai házat vásároltak meg. Ezek helyén korszerű baromfifeldolgozó termeket, átvevőszínt és hizlaldákat építettek. 1939-ben a már társak nélkül működő Bernardinelli Lajos üzeméhez a Hangya szövetkezet a forgótőke 50%-os arányában betársult. Az üzemet a régi tulajdonos irányította, de az ellenőrzést a Hangya egy zálogtartó főkönyvelőjé­vel végeztette. Ezt a csendestársi viszonyt akkor az üzem bővítésére és átépíté­sére használták fel. Bernardinelli 20 000 pengő iparfejlesztési segélyt kapott, a Hangya szövetkezet viszont mintegy 280 000 pengő hosszú lejáratú hitelt szerzett, s így a 40—80 éves öreg épületek helyére, valamint a fából készült raktárak, magazinok helyett, az akkori technológiához megfelelő feldolgozási 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom