Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)
tői ismét Békéscsabára vitték az orosházi körzet nyulait. 1979-ben újabb változás, ezentúl a Vaskúti Bácska Tsz — amely nyúlvagohidat épített — veszi át a nyulat közvetlenül az ÁFÉSZ-ektől. A Baromfifeldolgozó Vállalat az utóbbi 15 évben nyers tépett libatoll felvásárlásával is foglalkozik. Az első időben tollraktára is volt a Csokonai utcai, régi hűtőházban. 1974 óta közvetlenül Kecskemétre szállítja a Baromfiipar tollfeldolgozó üzemébe. Forgalma 1972-ben 5,7 tonna volt, 1984-ben pedig 3,9 tonna. A csökkenésben szerepet játszik az egyre szaporodó felvásárlási konkurrencia. A nemzetközi piacon a baromfiipar csak úgy tud helytállni, ha kiváló árut kínál eladásra. Éppen ezért érthető az az igénye, hogy a baromfitenyésztő gazdaságok minőségi áruval lássák el a feldolgozó ipart. Mivel az országosan megállapított egységes baromfiár nem ösztönözte a gazdaságokat a jó áru előállítására, ezért 1968-tól bevezették a minőség szerinti elszámolást, amely a vágás után történő osztályozáson alapul. Az új módszer szerint a vágott baromfi megbízhatóbban minősíthető, mint élő állapotban. Az élő állatokat darabszám és súly szerint a gyár telepén veszik át, s kopasztás után minősítik. Az osztályozásnál jelen lehet a gazdaság megbízottja, hogy meggyőződjön a szalagon történő, a valóságnak megfelelő minősítésről. 1975-től minden évben baromfi árutermelési versenyt hirdet a vállalat. Célkitűzései: a minőség javítása, az elhullás csökkentése, a fajlagos takarmányfelhasználás csökkentése és a szerződéses fegyelem betartása. A verseny és egyéb tényezők hatására a felnevelt baromfinál minőségi fejlődés állapítható meg. 1970-ben a csirke átlagsúlya a levágáskor 1,21 kg, 1984-ben 1,47 kg volt. 1970-ben az I. o. 84,3 %-ot, 1984-ben 92,3 %-ot ért el. A Baromfifeldolgozó Vállalat és a baromfinevelők kapcsolatában hathatós segítséget nyújtott és nyújt az üzemhez kirendelt állami állatorvos, 1961-től çedig a Békés megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás Élelmiszerhigiéniai Kirendeltsége. A földművelésügyi miniszter 109 501/1947. számú rendeletével a baromfifeldolgozó üzemekben állandó állami állatorvosi felügyeletet írt elő. Ezt megelőzően a községi állatorvos esetenként tartott szemlét az üzemekben. Ez a szemle azonban nem volt elégséges ahhoz, hogy az üzemek állategészségügyi és higiéniai helyzetét megfelelő szinten tartsa. Abban az időben a fertőző betegségek, köztük a baromfipestis olyan mértékben elterjedt, hogy emiatt egyrészt a baromfitenyésztés, másrészt a baromfiexport válságos helyzetbe került. A tenyésztők a beteg apró jószágaikat eladták a kereskedőknek, a kereskedők viszont takarítatlan járműveikkel és ketreceikel visszahordták a fertőző ragályt a tenyésztők területére, s így a betegség soha nem szűnt meg. Említést érdemel, hogy Békéscsabán a Schneider-cég 1947-ben maga is tenni akart a betegség elfojtása érdekében, ezért egy állatorvost alkalmazott, akinek laboratóriumi helyiséget is rendelkezésre bocsátott. A baromfifeldolgozó üzemhez kirendelt állami állatorvos kettős feladatot látott el: elvégezte a hús vizsgálatot, és amellett megkövetelte az egészségügyi és az állategészségügyi higiéniát. Ennek során megszüntették azokat a fertőző 37
