Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

Év Tyúk Liba Kacsa Pulyka Gyöngyös db db db db db 1961 6 079 143 1 105 740 1962 10 094 684 1654 203 — 1963 6 510 1 140 1268 846 — 1964 18 418 3 262 — 2 206 1498 1965 8 501 11320 — 981 — 1966 12 207 8 701 — 3 308 — 1967 6 380 12 900 1250 — — 1968 3 274 17 886 1512 3 124 3 871 1969 5 988 21700 — 7 670 10 297 1970 8 927 32 869 — 4 929 — 1963-ban az Új Élet Tsz már nem nevelt csirkét, egyrészt az előző évi gyenge eredmények miatt, másrészt azért, mert hozzáfogott a törzslúd-tartáshoz. Az 1960-as években összeállított statisztikai adatok alapján követhetjük lúdállományának évenkénti növekedését. 1967-ben, a Béke Termelőszövetkezetben alakították át a tehénistálló padlását csibenevelés céljára. Itt a tetőzetet már jól szigetelték. A szétszórtan elhelyezett infralámpákon kívül még egy nagyteljesítményű olaj kályha is adta a meleget, amelynek hőjét a földszintről a padlásra vezették. Az elhasznált levegőt a tetőzet alatt elhelyezett ventillátorokkal cserélték ki. Ilyen padlásos csibenevelőket ezekben az években a három járás területén sok termelőszövetkezetnél alakítottak ki. A Béke Tsz 18 éve használatban lévő padlásterében még 1984-ben is jó minőségű csirkéket neveltek. Természetesen a 7000-es férőhelyen nem akartak 10 000 csirkét nevelni. A nevelési technológiát pontosan betartották, és nem hanyagolták el az egyes állományok utáni alapos fertőtlenítést. 1984. év végével a Béke Tsz a nevelést befejezte. A kis mennyiség ellátása, kiszolgálása viszonylag nagy általános költség terhelését igényelte, ezért nem volt eléggé gazdaságos tovább, más ágazatokhoz viszonyítva. Az Új Élet Termelőszövetkezet 1966-ban megépítette a keltető üzemét, s 1967-ben már 36 db 10 000-es gép működött benne. Előzőleg az orosházi és a mezőkovácsházi keltetőállomásra vitték a tojást. 1968-ban egy újabb épületben ismét 36 gépet állítottak be. Ezekkel már nemcsak saját lúdtojásaikból keltettek, de vásároltak is hozzá, s ezenfelül bérkeltetést is vállaltak. 1970-re a harmadik épületbe 33 keltetőgépet szereltek be, s így 105 gépes keltető üzemük lett. A keltetés kifizetődő vállalkozás volt, s jelentős jövedelmet hozott a gazdaság számára. A tenyésztők részére pedig még ma is jó minőségű naposállatot ad ki. A keltető üzem eredményei az első években: 1967-ben 135 000 db libát keltettek. 1968-ban 312 000 db libatojást, 800 000 db kacsatojást, 100 000 db gyöngyöstojást raktak be a keltető gépekbe. 25