Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

felsőbb szervek megbízása alapján — Orosházáról más városok baromfifeldolgozó üzeméhez kerültek, ahol szervezték és irányították a termelést. Az alapszervezet legrégibb tagjairól egy fénykép is fennmaradt, amelyet itt bemutatunk. (124. sz. kép.) Az üzem életében, a mindennapi munkában a gazdasági vezetés, a párt és a szakszervezet mellett az ifjúsági szervezet is fontos szerepet vállalt és vállal most is. Mivel az üzemi dolgozók jelentős része a fiatal korosztályhoz tartozik, ezért a KISZ munkájára, irányítására mindig nagy szükség volt. A KISZ a maga eredményes munkásságával a 60-as évek elején kezdett előrelépni. 1961ben a KISZ fiatalok jó munkájukért a helyi pártszervezettől zászlót kaptak, amelyet ünnepélyes keretek között nyújtottak át nekik. E nevezetes eseményről készült és megőrzött fényképet itt is megörökítjük. (125. sz. kép.) 1945. óta május 1-ét az üzem dolgozói minden évben megünneplik. Színpompás felvonulásukon a legújabb termékeiket is bemutatják. Az ötvenes és hatvanas években az ünnepet megelőző napokon sok ezer művirágot készítettek, majd ezekkel, valamint apró zászlókkal és színes papírokkal díszítették a felvonulási utakat. 1945. május 1-én a roncsokból összeállított gépkocsival vonultak fel. (19. sz. kép.)Az 1948. május 1-i felvonuláson már mint az államosított üzem dolgozói vettek részt. Táblájukon az alábbi felirat olvasható: „Fortuna Árukereskedelmi RT Államosított Üzem". (126. sz. kép.)A következő évben a kor felfogásának megfelelően bizonyos uniformizálódás jegyében történt a felvonulás. Az üzem nődolgozói egyforma piros mintájú, egyazon anyagból való ruhát varrtak maguknak s abban vonultak fel. (127. sz. kép.) Később már szabadabb, kötetlen formában ünnepeltek az üzem dolgozói, s a felvonuló menet élén a népi tánccsoport tagjai népviseletben, sokszínű bokrétát vittek. 1969. május 1-én a nemzeti piros-fehér-zöld — a forradalom vörös —, valamint a békét kifejező kék színű zászlókkal vonultak a gyár dolgozói. (128. sz. kép.) Az üzemen belüli versenymozgalom nem sokkal az államosítás után megindult. Az első munkaversenyek kizárólag egyéni vállalásokra épültek. Az üzem társadalmi és gazdasági vezetői felismerték a munkaverseny s azon belül a brigádmozgalom fontos szerepét, ezért 1961-től kezdve a brigádmozgalom szervezését tűzték ki célul. Az első értékes vállalást 1961-ben a gépkocsivezetők brigádja tette és elnyerte a „Szocialista brigád" címet. Utána sorra alakultak a brigádok az üzem különböző munkaterületein és hathatósan elősegítették a gyár terveinek teljesítését és túlteljesítését. A vállalások kiterjedtek a gazdasági eredmények növelésére, a takarékos anyagfelhasználásra, a közvetlen és közvetett költségek csökkentésére, a létszám, a béralap megtakarítására, a munkafegyelem megszilárdítására és a termelékenység növelésére. Ezenkívül társadalmi munkát is végeztek. A brigádok közül a lámpázók brigádja kezdte meg 1963-ban a társadalmi munkák sorát. (129. sz. kép.) A magántulajdonban lévő üzemekben a mai értelemben vett üzemlátogatások nem voltak. Az egykori tulajdonosok nem szívesen fogadtak látogatókat, termelési adataikat sem hozták nyilvánosságra, hiszen ezzel az adóhatóságok munkáját könnyítették volna meg. Még arra is ügyeltek, hogy más városból származó munkavállalót ne alkalmazzanak. Ha pedig ez csak később derült ki, 138