A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Hentz Lajos: Egy mezőberényi szűcsmester feljegyzései és rajzai 1833–1834

Amint tehát Kovács András feljegyzéseiből kitűnik, a kántorbejáró — mai szóval élve — „napirendje" az alábbiakból állt: — a gyűlésen részt vevők üdvözlése, — a láda felnyitása a megfelelő formaságok között, — a rendtartás ismertetése, — — — s ezek után került sor a gyűlés lényeges, érdembeli részére, a vitás ügyek intézésére. "Feltehető, hogy Kovács András a fentiekben ismertetett feljegyzéseit Békésen készítette, amikor maga is még mesterlegény volt, talán éppen öregdékán. Szűcskönyvének további bejegyzéseit már — valószínűleg — Mezőberényben írta mestersége gyakorlása közben. Feljegyezte a vállalt munkát: a megrendelő nevét, a munka megnevezését, a kialkudott árat, egy-két megjegyzést a díszítésre vonatkozóan és a „fel pénzt" vagyis a munkára kapott előleget. Ilyen szövegeket találunk füzeteiben: „Harmati G. Katának válaltam egy ködmönt 15 fo 30 xr foglalót adott egy forintot." „Bagi Sára adott gombra sejemre sinór (zsinórra) 2 forintott." „Fejir György feleségének vállaltam 1 ködmönt birka Prémmel gombai Sinórral= 14 fo 30 xr foglalót adót 5 forin" „Kolozsi Józsefnének vállaltam 1 ködmön lékrit 14 for 30 xr foglalót adott 5 forintot." „Csapó Ferentznének vállaltam ködmön légrit 13 forint fel pénzt adott 3 forintot." „ör Batsó János menye sejemre adott 1 forintot Cérnára adót 12 xr." „Balogh Ferentzné sejemre adott 1 fo 15 xr cérnára 12 xr." „Balog Pálnak vállaltam 1 ködmönt 4 forint 45 xr." ,„— „Szekeres Mihájné sejemre adott 18 xr Cérnára 6 xr." Feljegyzéseiből kitűnik, hogy a díszes női ködmön — amit, úgy látszik, lányok is viseltek — több mint háromszor annyiba került, mint a -t— feltehetően díszítetlen — férfiködmön. Ez az adat is igazolja, hogy a múlt század első felében a módosabb parasztság elég sokat költött a ruházatára, hiszen a ködmön nem a legdrágább öltözetdarabja volt a parasztnők ünnepi viseletének. A kész munkák mellett gyakran találunk utalásokat kisebb-nagyobb javítások vállalására is. Javított, foltozott ködmönt, bundát, nadrágot (feltehetően bőrnadrágot). A különféle bőrholmik között egy helyen bekecset is említ: „Veres György Bekes varrásír tartozik 45 xr." Ez a ruhadarab az egykorú forrásokban elég ritkán fordul elő mezőberényi vonatkozásban, úgy tűnik, akkor inkább a ködmön volt a férfiak téli viselete. * * * A céhek — főképpen a mesterlegények — életére, valamint a saját munkájára utaló feljegyzések mellett értéket jelenthetnek a néprajzkutató számára azok a megjegyzések és rajzok, amikből az akkori szűcsmunkák díszítményrendszerére vonatkozóan tehetünk — a teljes hitelesség igénye nélküli — megállapításokat. 97