A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Sterbetz István: A vadlúdvonulás ökológiai adottságai Békés megyében

6. Táplálkozásvizsgálatok a) Nyári lúd A nyári lúdból, lévén védett faj, táplálkozásvizsgálatok céljára lőtt példányok nem álltak rendelkezésemre. A Madártani Intézet gyűjteményében található 4 biharugrai és 1 kardoskuti gyomor véletlen vadászzsákmányokból került ki. Az október—decemberi időszakból származó 5 gyomor analízisét az 5. sz. táblázat mutatja be. Táplálkozás céljából a nyári lúd nem szívesen távolodik el a fészkelő, illetve éjjelezőhelyétől. Elsősorban vízi és mocsári környezetben legel, vagy úszva tótágast állva („gründolva") és a szárazon lépegetve veszi fel az elsősorban zöld növényi részekre, és vízalatti rizómákra alapozott táplálékát. 1951. évi, biharugrai megfigyeléseim a zsenge nádlevél és a csaták (Bolboschoenus maritimus) gyakori fogyasztását állapították meg. Hasonló észrevételek adódtak Angliában Kear (1963), Hollandiában Lebret (1964), és az osztrák Fertőn Leisler (1969) vizsgálatainál. b) Vetési lúd Laboratóriumi vizsgálatra az október—december őszi időszakból 86, január —februárból 24, márciusból 14 gyomortartalommal rendelkeztem. Kardoskútról 84, Orosházáról 16, Gerendásról 11, Biharugráról 8, Bélmegyerről 2, Körösladányból, Békéscsabáról és Mezőhegyesről 1—1 madár származott. Feldolgozásuk a 6—7—8 táblázatokban. c) Nagy lilik E legelterjedtebb, legnagyobb tömegben átvonuló vadlúdfajból az őszi időszakra 155 októberi—decemberi, a téli hónapokra 24 január—februári, a tavaszi vonulásra 7 márciusi gyomortartalmat dolgoztam fel. Kardoskútról 116, Biharugráról 43, Békéssámsonból 26, és Orosházáról 1 madár származik. A 9—10 —11 táblázatok tartalmazzák a vizsgálat eredményeit. • d) Kis lilik A tömegesen átvonuló lúdfajok e legfeltűnőbben fogyatkozó képviselőjének a táplálkozása világviszonylatban alig ismert, vonulási körülményeiről, és a gyülekezőhelyeken felvett táplálékukról csak a magyarországi vizsgálatok dolgoztak fel tetemesebb statisztikát (Sterbetz 1968, 1978, 1982). Békés megyéből a szeptember—decemberi őszi vonulás idején sikerült vizsgálati anyagot gyűjteni. A 75 feldolgozott madár közül 55 Kardoskútról, 9 Biharugráról, 7 Orosházáról, 3 Békéssámsonról és 1 Telekgerendásról származik. A táplálékmegoszlást a 12. sz. táblázat mutatja be. 39