A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Erdész Ádám: Mezőhegyes mozgalmas évei. Az októberi forradalomtól a románok kivonulásáig

A termelés ügyeinek irányítására az üzemi tanács volt hivatott. Tagjait, az egyes szakosztályok egy-egy tagját — vezetőjét —, valamint egy-egy Mezőhegyesen dolgozó iparost és szegődményest nem választották, hanem az előkészítő bizottság nevezte ki. Az üzemi tanács elnöki tiszte mindig a szavazati joggal nem rendelkező első vezetőt illette meg. E szerv viselte a felelősséget a birtok jövedelmezőségéért. Első feladata lett volna a birtok jövendő munkaprogramjának kidolgozása. Az egész piramis élén az első vezető állt. Megbízatását a minisztériumtól kapta, de tisztét csak akkor foglalhatta el, ha az üzemi választmányok tagjainak 2/3-a bizalmát nyilvánította.

62 Az angol mintára készült, rendkívül bonyolult üzemterv elsődleges célja a gazdasági, termelési irányítás és a munkás-érdekképviselet szétválasztása volt. Készítője arra törekedett, hogy a szakmai vezetés a legnagyobb mértékben megmaradjon a gazdasági tisztviselők kezében. A termelés irányításában az első vezető, az üzemi tanács és a szakosztályok vettek volna részt. Ezen a vonalon nem a megválasztott, hanem a kinevezett tisztviselők szava döntött volna. A másik, „érdekképviseleti" vonalon érvényesült volna az alkalmazottak beleszólási joga. A termelés folyamatosságának fenntartása mellett teljes érdek- és jogvédelmet biztosított volna ez a szisztéma a ménesbirtok munkásainak. Az is nyilvánvaló, hogy az üzemterv átfedéseket, túlbonyolításokat tartalmazó első változata változtatás nélkül nem állta volna ki a gyakorlat próbáját. Feltételezhető, hogy a felesleges elemek kiiktatásával egy sajátos, két vonalon szerveződő irányítási szisztéma alakult volna ki: külső tényezőktől függetlenül működhetett volna a szakmai irányítás, mellette az üzem szervezetén belül működhettek volna az érdekképviseleti szervek. Az a tény, hogy az új üzemterv kimondta a dolgozók jövedelemből való részesedésének jogát, garancia lett volna az optimális irányítási forma kikristályosodására. Önkéntelenül adódik az összehasonlítás a szocializált gazdaságok szervezetével. A szövetkezetekben a mezőhegyesi első vezetőnek megfelelő intéző mellé választottak intézői tanácsot, amelyeknek ugyancsak a fegyelmi és személyi ügyekben volt végleges döntési joga. Közgyűlés választotta az intézői tanácsot, a közgyűlés egyéb funkcióit nem dolgozták ki. A gazdasági vezetés kérdéseibe az intézőn kívül senkinek nem volt beleszólási joga.

63 1919 augusztusában a Belügyi Népbiztosság egyszerűen megtiltotta, hogy az intézőbizottságok a 100 kh-on felüli üzemek gazdasági ügyeibe beleszóljanak.

64 Látható, az új üzemi, szervezeti formák kialakulása a kezdet kezdeténél tartott. A rendkívüli körülmények közepette megtett első lépések nagyon bizonytalanok, gyakran ellentmondásosak. Április elején készült el az ismertetett tervezet. Küldöttség vitte a Földművelésügyi Népbiztossághoz, ahol elfogadták azt. Koszits Pál jószágigazgatót egyhangúan választották meg első vezetőnek. A tervezett irányító szervek közül egyedül az üzemi tanácsot választották meg, mert időközben Mezőhegyesre értek a megszálló román csapatok. Egyedül Reichmann Zsigmond emelt szót az ütemterv ellen: „... Hunyadi csaló, mert azzal [a tervezettel] a népet egyenesen félre akarja vezetni."

65 Valóban, a komplikált üzemterv adott lehetőséget 323