A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Erdész Ádám: Mezőhegyes mozgalmas évei. Az októberi forradalomtól a románok kivonulásáig

hivatása az eddigi marad. Alkalmazottaktól ernyedetlen szorgalmat, fegyelmezett munkát kívánok."

61 Az új üzemtervet a szocializálási bizottság kebelén belül alakult ötös bizottság hagyta jóvá, maga a terv elsősorban Hunyadi István munkája volt. Az üzemterv alapelve szerint a ménesbirtok alkalmazottai az üzem vezetésére jogot kaptak, jövedelmeiből részesülnek, az állam csak ellenőrzési jogot gyakorol. Hunyadi terve egyesítette a ménesbirtokot, a ménest, a cukorgyárat és a kendergyárat. A méneskar parancsnoka a papíron maradt beolvasztást sem tudta megbocsátani. Az üzemterv szerint a birtok legkisebb és legalacsonyabb szintű egysége az üzemi választmány lett volna. (1. ábra) Hatáskörét nem valami szabatosan határozták meg: „Minden dolgozó ügyes-bajos dolgát, panaszát, kérelmét megtárgyalja, ha bizalmi férfi útján vagy az üzemvezetővel nem tudja megtárgyalni". Fellebbezési fóruma a bizalmi tanács volt. Minden egyes üzem, amely üzemvezetőből és alkalmazottakból állt, jogot kapott üzemi választmány felállítására. Kétféle üzemi választmány jöhetett létre, az alkalmazás helye szerint, illetve foglalkozási csoport szerint szervezett. Ez volt az a szerv, amelyet közvetlenül választottak. Választójoga volt minden 18. életévét betöltött, egy éve a ménesbirtokon dolgozó személynek, nemre való tekintet nélkül. Választható volt minden 24. évét betöltött, egy éve Mezőhegyesen dolgozó, írni-olvasni tudó személy. A választmány létszáma az üzem nagyságától függött, minden 30 dolgozó után választhattak szótöbbséggel egy választmányi tagot. Közbülső helyet foglalt el a szakosztály. A szakosztályok tömörítették a legkisebb termelési egységeket, tehát azokat az egységeket, amelyek üzemi választmány felállítására jogosultak. A szakosztályoknak termelési feladataik voltak. Korábban a gazdasági kerület volt a legkisebb termelési egység, amely az ott folyó összes munkát irányította. Az üzemterv a kerületi egységeket felbontotta: a kerületekben folyó növénytermesztési munkákat az őstermelési szakosztály irányította volna, míg az állattenyésztést pedig az állattenyésztési szakosztály. Ábránk mutatja a további, elkülönített ágazatokat. A szakosztálynak hivatalból tagja lett minden üzemvezető, ugyanúgy minden üzemi választmányból egy titkos szavazással megválasztott személy. A szakosztály ülései nyilvánosak voltak, az elnök engedélyével a hallgató is indítványt tehetett, de szavazati joggal nem bírt. A szakosztályi határozatokhoz szótöbbség szükségeltetett. Az előző szervek fellebbviteli fóruma volt személyi kérdésekben, sérelmi, panaszügyekben a bizalmi tanács. 16 tagja közül 7-et a földművesek, 3-at az iparosok, 2-t a tisztviselők, 2-t a volt ménes alkalmazottai, 1-et a tanítók, illetve díjnokok közül választottak. A bizalmi tanács tagjait titkos választással választották, szavazati joga volt az üzemi választmányok és szakosztályok minden tagjának. A tanács elnöke az első vezető volt, szavazati jog nélkül. A bizalmi tanács ülésein is bárki részt vehetett, határozatait titkos szavazással hozta. Ugyanilyen fellebbviteli fórum volt fegyelmi ügyekben а fegyelmi tanács. Összetétele, választása megegyezett a bizalmi tanácséval. Nyilvános üléseken, titkos szavazással hozta határozatait, döntéseit nem lehetett megfellebbezni. 321