A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)
Erdész Ádám: Mezőhegyes mozgalmas évei. Az októberi forradalomtól a románok kivonulásáig
Mezőhegyes mozgalmas évei Az októberi forradalomtól a románok kivonulásáig ERDÉSZ ÁDÁM Az 1785-ben alapított, 30 129 holdon gazdálkodó mezohegyesi ménesbirtok az ország legnagyobb állami mezőgazdasági üzeme volt. A birtok történeti útjának állomásai két szempontból is érdeklődésre tarthatnak számot: a ménesbirtok a századfordulót megelőző évtizedektől fogva a legmagasabb szinten gazdálkodó nagyüzemek első sorába tartozott. Mint ilyen, reprezentál egy üzemtípust s egy, a hazai körülmények között optimálisnak mondható fejlődési szintet. Ugyanakkor a birtok állami státusánál fogva számos speciális jegyet is magán viselt. A mezőgazdasági kormányzat az állami birtokokat tenyészállatnevelő és vetőmagtermesztő bázisokká tette. Ilyetén módon az állami birtokok — elsősorban a legnagyobb kiterjedésű Mezőhegyes — alakítói, befolyásolói lettek a hazai mezőgazdaság fejlődésének. Jelen tanulmányunkban a kulcsszerepet betöltő mezohegyesi ménesbirtok történetének az 1918 őszétől 1920 tavaszáig tartó rövid szakaszát tesszük vizsgálódás tárgyává. A birtok történetéből kiragadott másfél év eseményei alapvetően különböznek mind az előző, mind az utóbb következő periódus eseményeitől. A korábbiakban is, a későbbiekben is a gazdálkodás története jelentette a birtok történetét: a 30 000 holdas nagyüzem működésével kapcsolatos társadalmi és politikai mozzanatok minden tekintetben az eredményes gazdálkodás kívánalmainak rendelődtek alá. 1918 októberétől kezdődően a forradalom következtében a politikum a gazdaság szférája fölé kerekedett. A rövid ideig tartó sajátos helyzet indokolja a történeti folyamatból kiemelt, de nem önkényesen kiszakított fejlődési szakasz elkülönített vizsgálatát. Tanulmányunkban megkíséreljük feltárni az októberi forradalom, majd a Tanácsköztársaság és az azt követő román megszállás eseményeinek láncolatát. Megválaszolandó kérdés az, hogy az ország első állami mintabirtokán történt változások miként illeszkednek az országosan érvényesülő folyamatokba, mennyiben és hol térnek el az általánosan érvényesülő tendenciáktól. Az előzmények A vizsgált időszakban bekövetkezett változások nem lennének érthetőek, ha nem térnénk ki az előtörténet legfontosabb kérdésköreire. Témánk szempontjából a tőkés gazdálkodás kialakulási folyamatának megrajzolása, Mezőhegyes társadalmának bemutatása, valamint az őszirózsás forradalmat közvetlenül megelőző események áttekintése látszik a legfontosabbnak. A ménesbirtok 1869 után léphetett a tőkés gazdálkodás útjára. A katonai lótenyésztést szolgáló ménesintézet irányítását ekkor vette át a magyar Földmí303
