A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Czeglédi Imre: A Lieb és a Reök-Röck család története. (Munkácsy Mihály családjának történetéhez) I. közlemény

„ ... ha Gizának szerencséje késik, te leszesz csak képes és hivatott is őt el nem hagyni". 86 Munkácsy felvethette húga valamilyen irányú képzését, kenyérkere­ső foglalkozás szerzését, mert Reök így válaszolt 1872 decemberében: „Gizára nézve fájdalom, jó szándékodat nem oszthatom, reá nézve a nevelés el van késve, különben annyit csak tud, a mennyi egyszerű háztartásnál kell, csak szerencséje akadna, de ezt kétlem, mint hóbortos lány lévén ismeretes — előbbi évekből, mert most már ő is sokat higgadt — ez nem volt jó ajánlás reá nézve. Hogy pedig annyira kiművelődjék, hogy például nevelőnőnek beváljék, erre nézve késő is, nincsenek is meg a feltételek. Aligha ő maga is rászánná magát nehéz tanulmá­nyokra. A mit tehetsz érte az, hogy annak idejében, ha Paliék nem lesznek többé - magára ne hadd, mert azon néhány forintokból, mely számára le van téve, meg nem él." 87 Másrészt újra meg újra felvetődött a két testvér találkozásának sürgetése. 1870 pünkösdjén ismét Kaplonyban tartották a családi összejövetelt. Munkácsy is haza készült, Reök hívta a pünkösdi találkozásra „hol valahára Gizát is megláthatnád" — írja. 88 Munkácsy hazajött 1870-ben, de nem utazott Kaplo­nyig. Reök meg is írja a család rosszallását: „Pali rossz néven veszi, hogy mellőzted Gizát, annyival inkább, mert szerinte nővéred utóvégre is rád marad, mert nincs lehetőség, hogy önállóvá legyen". 89 Az 1873-i hazakészüléskor ismét felemlítik Giza meglátogatását, de Munkácsy hazajövetele a kolera miatt elma­radt. Giza, Emil és Munkácsy találkozása végül is Munkácsy 1874-i nászútja alkalmával valósult meg. Békéscsabán látogatták meg az itt tartózkodó Munká­csyt. 90 Épp idejében, az utolsó pillanatban. Néhány hónap múlva, 1875. március 5-én Giza tüdőbajban meghalt. Ezt nemcsak egy, a Munkácsy Mihály Múzeum­ban őrzött fénykép hátlapján történt feljegyzésből ismerjük. Reök István 1875. április 4-ei levelében is tudatja a szomorú hírt Munkácsyval: „átaljában a tél fatális volt. Elvitte szegény Gizát. . ." 91 0 Gyula A legfiatalabb a Lieb gyermekek között. 1848 februárja és 1850 januárja között születhetett, édesanyja idézett levele 1848 februárjából, ill. 1850 januárjában bekövetkezett halála között. Emillel együtt Reök Antalhoz került Cserépvárra, majd Mezőkeresztesre. Úgy látszik, nagybátyja megpróbálta taníttatni, de nem sok sikerrel. Az egri katolikus gimnázium I. osztályának tanulói között találjuk az 1859/60-as tanév­ben. A 60 tanuló közül azonban az utolsó. A következő évben megismétli az I. osztályt, de mindössze annyit ér el, hogy a 77 tanulóból a 70. lesz. 92 Többé nem találkozunk nevével az egri gimnázium évkönyvében: abbahagyta tanulmá­nyait. Hazament Keresztesre, s két év múlva, 1863. szeptember 9-én vízkórság­ban halt meg. A halotti bejegyzés szerint 15 éves volt. 93 264

Next

/
Oldalképek
Tartalom