A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

L. Kósa: Angaben zum Allstagleben der Stadt Gyula (1801–1850)

32 Lásd BML 1018/1852-es iratkötegben. Utal e tényre Oltvai Ferenc is 1978-as im. 99. 33 Gaál László: A magyar növénytermesztés múltja. Bp. 1978. 478. 34 CSL Csanád megyei nemesi közgyűlés jkv. ir. 1523/1843., 1524/1843. Hasonlítsuk össze a kertészgazdák által bérelt „numerus"-nyi szántóterületet a Csanád megyei jobbágy telkek nagyságával: szántóföld holdakban rét kaszás I. II. III. IV. jó közép rossz osztály 36 38 — — 20 20 20 Az összehasonlításból kiderül, hogy a több „numerus"-t bérlő kertész azonos, vagy jobb gazdasági helyzetben lehetett, mint az egésztelkes jobbágy. 35/a A kamarai bérlet 220%-os emelkedése messze fölülmúlta az 1858-as (100:105-ös arányon nyugvó) pénzreformból következett névértékváltozást. 36 Gyimesi Sándor im. 202. 37 Seres József im. 8. 38 BL Kunágota község kapitalizmus kori iratai. 39 A kunágotaiakat elsősorban Battonyán anyakönyvezték, de előfordul bejegyzésük Mezőkovácsháza rk., és az almáskamarási rk. egyházak anyakönyveiben is. 40 Oltvai Ferenc im. 1978. 79. 41 Uo. 100. 42 BML Kunágota jkv. 1852—67. 10/1867. sz. 43 Uo. 49/1867. sz. 44 Lásd a dohány vetésterületének növekedését. Miklya Jenő im. 25. 45 Körmendi János: Adatok a Csanád megyei dohánykertész községek történetéhez 1848/49-ben. Békési Élet 1973/2. 46 Lásd a Luptovics, a Lőrincz, s más bérlőket. 47 BML Battonyai főszolgabíróság ir. polgári peres iratok, 1189/1851. Vincze János 2 numerust vásárol úgy, hogy 1054 ft tartozáson túl 250 ft-ot fizet. 48 Lásd Berényi Józsefné, Bakó Gergelyné, Martha Jánosné bérleményét! 48/a V. ö. Soós Imre: Heves megye községei 1867-ig. Eger, 1975. Tarnalelesz, 463—466. 49 Az első évtizedben előfordult a numerus elárverezése is. Ilyen eset fordult elő Herke Istvánnal és Herke Jánossal is. Numerusaikat Vincze János, Marsi János, Páger Mátyás és Nagy István vásárolta meg. BML Battonyai főszolg. polgári peres iratok, 1189/1851. 50 A lakóházak között igen nagy különbségek lehettek. Egyik forrásunkban ilyen építményről esik szó: „Egy tengeri szárral fedett, vert falból építve lévő házikó, és egy ugyan azon fedelű és falú istállócska. .." BML Battonyai főszolg. polgári peres iratok 1860. 3148/1860. 51 Tóth János: Népi építészetünk hagyományai. Bp. 1961. 10. 52 A viseletre vonatkozóan is vannak (közvetett) adataink: „Kapás Imre battonyai születésű, 21 éves, nős, gyermektelen, napszámos, kunágotai lakos ... öltözete csizma, kalap, báránybőr kozsok ..." és „Kovácsik Andrásné, Judik Rozália, 30 éves ányási születés, rk., férjes, 3 gyermekes, földvári pusztán lakik ... öltözete ... csizma, tarka rózsaszínű ruha, prémes női kacabaj..." és „Papp Julianna 30 éves, battonyai hajadon ... női hosszú ruha, nagy kendő ..." BML uo. büntetőperes iratok, 791/1858. 53 Sank László hajnácskői születés, kunágotai lakos, rk. 26 éves, bérelt házban lakik. BML uo. 703/1855. 54 Vö. Oltvai Ferenc, im. 1978. adatait, 55 „ .. . a község telepítése után 10 évvel Kunágotára költözött Kisházi János utazási igazolványából... Bánkút községből utazik feleségével és öt gyermekével. Magával hozott 10 köböl búzát, 4 köböl árpát, 2 véka tengerit: élelemben. Házibútora 2 ágy, egy láda, egy asztal és konyhafelszerelésekből állott. Gazdasági eszközök: egy kocsi, egy eke. Marhákban három fias tehén, egy meddő tehén, egy három éves tinó, egy üsző, és három ló. Készpénzvagyon: 40 váltó forint ezüstben ..." Szeder Pál, im. 12. 241