A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

L. Kósa: Angaben zum Allstagleben der Stadt Gyula (1801–1850)

E táblázatban mindösze 20 hazátlan zsellér család adatait dolgoztuk fel. Kiválasztásuk szempontja az lehetett, hogy jellemző, a kertészekkel össze sem téveszthető családneveket vegyünk figyelembe; továbbá azokat, akik gyakrabban fordulnak elő az egykorú forrásainkban, illetve tanulmányozásuk valamilyen oknál fogva tanulságos, hasznos lehet. Természetesen, csupán a mezőgazdaságban foglalkoztatottakat vizsgáljuk, mert a kézművesek elemzése egészen más kérdéseket vethet fel. Lássunk néhány nevet: Csuz Ferenc, Farkas Enok, Szécsi Ambrus vagy Szántó Donát annyira jellemző nevekként ítélhetők, hogy bizonyos szempontú bemutatásukra még visszatérünk. Táblázatunkban két családra figyelünk. Az egyik lehet a Farkas; első adataikra az 1840-es évek vége felé bukkanunk. Valószínűen a jobbágyfelszabadítás után sodródtak BodonyhóX (Heves m.) Kunágotára. Két idősebb férfi testvér kisebb-nagyobb gyermekekkel érkezhetett, kik közül többen itt kötnek házasságot. A másik a Szántó család; ők Kisköréről (Heves m.) származtak el, közöttük is több felnőttre bukkanunk. Az is természetes, hogy e zsellértáblázatunk adatszegényebb, mint a kertészeket bemutató táblázataink voltak. Ennek oka egyszerűen abban keresendő, hogy a hazátlan zsellérek nevével többnyire az anyakönyvekben találkozhatunk. A kamara különböző céllal létrejött összeírásaiban alig fordulnak elő. Munkájukra elsősorban a kisparaszti (kertész) üzemekben, avagy a Kunágotát környező majorokban volt szükség, azért a kincstár szakemberei kevés figyelmet szenteltek rájuk. Tömeges jelenlétüket első alkalommal 1865-ben veszik számításba, amikor a zsellérházhelyekre akarják e családokat telepíteni. E családon (olykor csupán magános személyek) származását is igyekeztünk számbavenni. Talán a legjellemzőbb korszak az 1849—1859 közötti évtized, s akkor is a házasságkötési adataik alapján ítélve. A szóban forgó évtizedben a Kunágotán kötött (s a battonyai rk. egyháznál anyakönyvezett) házassági bejegyzéseket vettük figyelembe, mert ekkor már eléggé pontosak a házasulandók személyi adatai. 1848 januárja és 1859 januárja között 124 házasságot kötöttek, ebből az általunk kiírt adatok száma az összesen 248 személyből 124 egyedre vonatkozik. A továbbiakban helységenként és név szerint mutatjuk be a kunágotai zselléreket a már említett szempontok alapján. Csanád megye: Apáca (Tóth 1), + Apátfalva (Kótzi 2, Kerekes 2,), Battony a (Fűzik 2, Szabó 2, Telek 2, Kovács 1, Fülöp 2, Simeon 1, Vincze 1, Maczícó 2, Kovács 2, Márta 2, Murányi 2, Megyeri 1), Földeák (Sándor 2), Kevermes (Bakos 2), Kisiratos (Fekete 1, Tóth 2), Nagykovácsháza (Nagy 1, Pataki 2, Harján 1), Kunágota (Petrovits 2), Levés (Kovács 1), Magyarpécska (Gál 1, Kapitány 1), Marcibányi-Dombegyháza (Bordás 1, Varga 2, Imre 1, Tóth 1, Nagy 1, Katona 1), Makó (Juhász 2), Nyéki-Dombegyháza (Sütő 2). Arad megye: Borosjenő (Vaszkó 2), Nagyiratos (Rigó 1, Rigó 2), Nagyvarjas (Katona 1), Sikula (Varga 2), Simánd (Krista 2), Szederhat (Kovács 1), Székudvar (Hányi 2, Német 2). Temes megye: Gáj (Gyenes 1), Kisszentmiklós (Nagy 1), Majlátfalva (Kis 1, Baranya 2). 236