A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

L. Kósa: Angaben zum Allstagleben der Stadt Gyula (1801–1850)

ves mester házhelye alkotta. Egy-egy házhely (belsőség) területe 1 kishold (1100 nöl), amelyen nemcsak a lakóház és a hozzája csatlakozó gazdasági udvar kapott helyet, hanem a telek végében gyümölcs- és zöldségkertészetre szolgáló terület is maradt.

25 Emellett meghatározott településrészt hagytak szabadon a községháza, az iskola, a római katolikus templom, továbbá a helyi piac számára. Ezek alkották a falu későbbi magját. A kertészek maguk így írták le a faluhely birtokbavételét: „ ... valóságos tiszta gyepre szállván építési munkánkkal elfoglalva, annak sem tehettünk e máiglan az illő elégtételt. .. továbbá is Dohány munkának köteleztetésivel is állig birok, sok foglalatosságaink miatt mais tökéletlennek tapasztaltuk az környülállásunkat.. . (amiért) a megyei munkák (alól)... 4 vagy 5 évekre mentséget alázatosan (kérik)."

26 A battonyai főszolgabíróság jelentésében ezt olvashatjuk: „ . .. a kerületben csupán egy újonnan alakult kertész telepítvény van, a kunágotai, ezek pedig még lakházaikat sem készítették el egészen . . ."

27 Természetesen a telepet megülő dohánykertészeknek évekre volt szükségük ahhoz, hogy kellőképpen berendezkedhessenek leendő otthonukként kimért „puszta-osztályon"; hogy ott lakóházakat, istállókat, ólakat és a dohánytermesztéshez megkívánt pajtákat megépíthessék. A kertésztelkeket (numerusok)

28 művelésre árendálók az uradalomtól egyegy házhelyen tervezett és szükségelt építkezéshez 200 Rft-ot kaptak, kölcsön képpen, 5 évi törlesztésre. Részint e „külső" gazdasági segítségnyújtással, részint a kedvező bérleményt vállaló kertészek törekvéseivel magyarázható, hogy az 1848 nyarán készített adósnévsorban és vagyoni összeírásban már a következő állapotot rögzíthették a kamara megbízottai:

29 Az összes geöcz-telepi numerusok száma 130 ebből szerződéses bérletben volt 129 108 fő 90 fő 16 fő 1 fő 1 fő 132 130 121 101 A fenti táblázatból kiolvasható, hogy a telepítést követő negyedik esztendő (1848) nyarán a numerusokhoz tartozó belső telkeken, a házhelyek többségén már állottak a lakóházak; mindössze 9 esetben nem volt lakóház. Említésre méltó, hogy Göcztelepen sem ekkor, sem később nem írtak össze földházat (veremlakás).

30 A paraszti építmények azonban sem az építőanyag minőségében, sem az épület nagyságát illetően nem voltak egyenlőek. Erre az (1852-es) összeírás, értékeket is rögzítő adataiból következtethetünk, amikor ugyanis csupán az ingatlanon beépített építőanyag jöhetett számba értékként.

31 Eszerint a telepen: 197 a kerteszgazdak szama egy numerust bérelt ,., , .. .., két numerust bérelt kik kozul ,, . ,, ,. három numerust bérelt négy numerust bérelt Az összes házhelyek száma ebből kertészgazdák bérletében volt a kertészgazdák lakóházainak száma a kertészek dohánypajtáinak száma