A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Kósa László: Adatok Gyula város művelődéstörténetéhéze és történeti néprajzához (1801–1850)

„A haza függetlenségének szabadságának örvendetes innepe és az osztrák ház örökös kitiltásának ünnepéjes kimondása itten Gyulánn a minden ünnen berendelt Elöljáróknak, papoknak számos csoportozott népnek ápr 29kénn tartatott. Elébb 9 órakor minden felekezet a maga templomába ment az innephez alkalmazott tanitást, és a szabadság alkalmára intő buzdítást meghallgatni. Én szónokoltam Es X 27 v.(Ézsaiás könyve: 10 rész 27. vers: „És lesz ama napon: eltávozik az ő terhe válladról és igája nyakadról") 10 órakor első alispány, Szombathelyi Antal ur a Temlomunk előtti nagy s előre ki tisztított téren az innep tzélját pontosan előadta a sokaságnak intvén a szabadság oltalmazására. Felolvastatott a kormánynak ezen innepet illető irata is. — A Károlyi huszárokból 250 legény is más gyalog katonasággal jelen volt és esküjöket a haza oltalmára letették, hogy halálig a szabadság mellett vívni fognak. — Délben a megye házánál a Tiszt Urak, papok, külsőségek meg vendégeitettek. A köznép részére egy ökör egészen megsüttetett, sok bor kiosztatott, valamint a köz vitézek is meg vendégeitettek. Estve a város ki volt világosítva. Az egész nép örült meg nyert Szabadságának. A külső nejeken május 6kánn tartatik az inneplés." Lelőhely: Ecsedy, időjárási feljegyzések, 96. levél. (1849) „Aug. 1 lkénn estve 6 óra körül jött néhány száz Kozák lovas muszka Doboz felől ide Gyulára és olly lepve hogy elébb itt volt, mint a hire. Éppen halottat temettek a temetőbe és tsak akkor látták, mikor már ott voltak. A városon kívül a lágerba szállottak, szénát, abrakot, eleséget kértek. — A Tanyám közel esvén szénával ugyan gazdálkodtak és abrakot is kértek a Tanyásomtól. 12, 13, 14, 15 rekkenő meleg.'" Lelőhely: Ecsedy, időjárási feljegyzések, 99. levél. (1849. augusztus 16.) „Hadainknak hires fővezére, kitől a haza sokat várt, és aki mindég Győzedelmes volt, mi okon, mi okon nem? a keze alatt lévő hadsereget, minden fegyver és minden munitioval az orosz lovasságnak fel adta aug. lOkén Világos körül. — A Tiszteket a Strázsamesterig a muszka megtartotta, a Strázsamestertől fogva minden közlegényt haza botsátott, de fegyver nélkül. — Ez nagy veszteség sokat szenvedett hazánkra nézve. — Azonban más részről vigasztalhatja magát a haza, hogy vágynak még mellette álló hűséges vezérei, és vitézlő fijai. Ilyen Klapka tábornok és komáromi várparancsnok, ki számos ellenséget aug. 3kánn Komárom körül öszve verte, a tsata téren 3000 ellenség halva maradt. Többen a Dunába fúltak (olvashatatlan) fővezérjeik és adjutánsa is a Dunába ugrattak, számos ezüst, arany pénzt, sok fegyvert, sok marhát, nagy Gőzöst a vontatott rakott hajókkal elfoglalt az ellenséget Bécs felé, 50 ezer felkölt honfijak segedelmével űzi. Pozsonyt bevette, rá hatszázezer pengő for. adót vetett, az ottan levő diétát szétkergette, Károli Lajost elfogta, ki ellenséghez állót. Ezeket egy futárja hozta hírül." Lelőhely: Ecsedy, időjárási feljegyzések, 99. levél. „Görgey Táborából való mintegy tízezer fogoj érkezett ide Világos Arad felől, tisztekkel, kik hasonlóul fogjok voltak, és a kardot is aug. 23kánn lerakatták vélek, azon fogás alatt, nehogy az ide az ő és többi fogjok kisérésére jött ment katonákkal össze ne vesszenek. — A fogoj tisztek közül beszállásolt hozzám aug. 2lkénn egy Devetseri nevű kapitány 5 lovával, hintójával, egy hadnagyával feleségével, két cselédjével vacsorával, ebéddel, borral elláttatta magát, ágy neművel — A felesége egész nap mosott, másnap vasalt, temérdek fámat feltüzelte, és semmit sem fizetett. — Ennél komiszabb szállóm nem volt. A fogjokkal, kik a városon kivül lágerba szoríttattak jött kíséretül 3 zászló ajj gyalog muszka és lovas. A fogjokat a 3 zászló ajj kisérte ki a városon keresztül ott adta 192