A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)
Kósa László: Adatok Gyula város művelődéstörténetéhéze és történeti néprajzához (1801–1850)
tehát Őklmek Halottjainak, akik tudniillik egyenes az ő Kegyelmek ágán jönnek le, és az Őklmek nevét hordozzák, mindenkor ingyen és minden fizetés nélkül légyen harangozás." Lelőhely: Jkv. I. 24—25. o. A népi kis- és vándoripar történetére vonatkozó adatok mellett ez a szemelvény szép példáját nyújtja a mezővárosi közösség összetartásának és áldozatkészségének. A harangöntetőknek és családjuknak járó ingyenes harangozás régi kegyúri szokás sajátos paraszti változata. Különben ekkor és később is pontosan írásba foglalták a harangozás módját, idejét és díját. A szóban forgó harangok közül jelenleg csak a legrégibb, a tűzvészt átélt van meg, melyet német felirata szerint 1785-ben Budán öntöttek. Jelenleg a város legrégebbi harangja. 1849. május 25-én a presbitérium felajánlotta ágyúöntésre, de elszállítására már nem került sor (Jkv. II. 260. o.). Az első világháború idején vitték el hasonló célra a legnagyobb harangot. Az öntési adatokra 1959-ben hívtam fel Patay Pál figyelmét, aki Régi harangok (Bp., 1977) с könyvében a 29., 36. és 37. oldalakon hivatkozik rájuk. 6. Orgonaépítési szerződés „Alább írtak egy részről a Gyulai Rfta (reformata) Sz. (Szent) Ekkla (eklésia), másrészről Szatmár Németi Lakosok s orgona tsinálók e mai napon egymás közt edgyességre léptünk. 1. Hogy mi Orgona Tsinálók a Gyulai Refta Ekkla részére készítünk egy Orgonát az ide ./. adnecnált (csatolt) rajzolat szerént 9 Mutatiora (változtára) a legjobb móddal és leg szebb tsinossággal a mint tsak mai időben szokták az Orgonákat készíteni, úgy hogy az Orgona állásához vagy nagyságához képest mind proportiója (aránya) mind tsinossága mind jósága és tartóssága az ahhoz értők által helyesnek minden hiba nélkül valónak találtasson. 2. Ezen Orgona készítését a leg később terminusra el kezdjük első Octóberben, és szintén leg később terminusra el készítjük tökéletesen az 1822-ik Esztb Pünkösd innepére az az Maius 26ára. 3. Kötelezzük magunkat mi orgonakészítők azon felül hogy tökéletesen el készítjük az Orgonát, hogy ha 3 Esztendeig a nekünk tulajdonítható hiba vagy fogyatkozás történne vagy esne az Orgonában, azt minden új fizetés nélkül tökéletesen helyre hozzuk, vagy magunk költségén helyre hozatni köteleztetünk. 4. A fent írt módon el készítődvén tökéletesen az Orgona, átallyába fog fizetni a Gyulai Rfta Ekkla 1050 az az Egy ezer ötven vftokat (váltóforintokat), 8 köböl kenyérnek való búzát, 4 öl Tűzi fát, Kvártélyt és 3 Fuvart Váradig vagy Aradig, és későbben eshető fent említett reparatio végett is ugyan annyi messziségre egy fuvart, mely ha több ízben kívántatna, azt a magok költségén tartoznak meg tenni. 5. A fizetést pedig a szerént fogják az Orgona készítők az Orgona Cassából ki venni, a mint a munkába* 1 Hő mennek, mindenkor az illető munkáért eshető fizetésnek 1/4 része hátra maradván, > pénzben pedig azon napon, melyen a munkához hozzá kezdenek 150 Vftokot fog' ' f el venni. 181
