A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Kósa László: Adatok Gyula város művelődéstörténetéhéze és történeti néprajzához (1801–1850)

Adatok Gyula város művelődéstörténetéhez és történeti néprajzához (1801—1850) Kosa László Az alább közreadott szemelvényekkel két célt szándékozom szolgálni: 1. Gyarapítani Gyula város története egy korszakára vonatkozó adatokat; 2. Felhívni a figyelmet egy napjainkban kevéssé használt forrásbázis, az egyházközségi levéltárak anyagának sokrétűségére. Mintaként leginkább Implom József Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. k. (Békéscsaba, 1971) című munkája állt előttem. Anyagom jóval nagyobb gyűjtésből készült válogatás, melyet tematikai kerekségre való törekvés nélkül, csupán bizonyos időrendi sorrendre ügyelve közlök és a legszükségesebb magyarázatokkal kísérek. Publikációm túlnyomólag a gyulai református egyház levéltárára, elsősorban a presbiteri jegyzőkönyvekre és az anyakönyvekre támaszkodik. Más helyről származó szövegeim is valamilyen kapcsolatban állnak vele. A történeti vonatkozások széles körére kiterjeszthető művelődéstörténet szót találtam a legalkalmasabbnak sokszínű anyagom keretbefoglalására. Gyula több fontos korabeli eseményét érintettem, valójában azonban a kutatások során a későfeudáliskori mezővárosi társadalom egyik jellegzetes csoportja közösségi életének megnyilvánulásai érdekeltek. Ezt a csoportot mindenek előtt az azonos valláshoz tartozás fűzte össze, ami a korban többé-kevésbé azonos kultúrát, elsősorban hagyományvilágot és mentalitást jelentett. Semmiképpen nem kívánok abba a hibába esni, amit Scherer Ferenc nagy értékű várostörténeti munkája nem tudott mindig elkerülni, a felekezeti egyoldalúságba. Ezért bár az egyháztörténet szorosan kapcsolódik a művelődéstörténethez, és forrásbázisom a tárgykörből természetszerűleg értékes, gyakran a helyi jelentőségen túlmutató adalékokat tartalmaz, ezúttal csak közvetett módon érintem az egyház történetét. Kutatásaim során jelentékeny iskolatörténeti anyag is előkerült. Ennek közléséről ez alkalommal szintén le kell mondanom, mert terjedelme önálló publikációt igényel. Közleményem egyik időhatárát a nevezetes tűzvész adta, melyben a gyulai egyház korábbi irattára elpusztult, a másik voltaképpen a szabadságharc vége, de egy érdekes hiedelemadat kedvéért ezt egy évvel túlléptem. A szövegeket a lehetséges betűhívséggel közlöm. Módosításaim jelentéktelenek, pl. a német „s"-t magyarra írtam át. A szöveg megszakítását [.. .]-lel, a közbevetett magyarázatokat (/ /)-lel jelölöm. A hivatkozások rövidítésének feloldása: Jkv. I.= Presbiteri jegyzőkönyv I. k. 1801—1841. A gyulai református egyház levéltára 175