A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Skolka András: Orosháza topográfiai leírása 1815. (Németből fordította, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Soós István)

79 70 Összesen: 149 149 3) Római katolikusok férfiak 49 nők 40 Összesen: 89 89 4) Reformátusok férfiak 16 nők 12 Összesen: 28 28 Főösszeg: 8000 lélek §.21. Nép, nyelv. 1. A lakosok magyarok; hogy honnan származnak, azt a tanulmány beküldője sajnos elfelejtette megmondani. Vannak itt azonban szlovákok is, néhány görög és elég sok cigány, akik azonban már mindannyian az itt uralkodó nyelvet beszélik. a) A görögök többnyire kalmárkodásból élnek és boltokat tartanak; innen van, hogy egy magyar számára a kalmár és a görög szinonimák. A magyar ember minden egyes bolt tulajdonosát görögnek nevezi, tartozhat az akármelyik néphez is. Ezek a görögök a kereskedés és spekuláció minden ágába beleártják magukat, mint a zsidók és mivel ehhez különleges, mintegy veleszületett ügyességgel rendelkeznek és nincsenek is pénz nélkül, emellett rendkívül tevékenyek és fáradhatatlanok, ezért éppen úgy, mint az örmények, legtöbbször igen jól boldogulnak a marhakereskedelemből és a puszták bérléséből ezeken a vidékeken. b) A cigányok itt többnyire lovak adás-vételéből, sertéskereskedelemből, zenéből és néhányan — kevesek — kovácsmunkából élnek. Saját utcáik és rendes házaik vannak. Néhányan közülük már a falu közepén vásároltak házat és a magyarok között laknak, már civilizáltabbak és kenyerüket nyáron napszámosként keresik meg a földeken, mezőgazdasági munkában. 2. Az általános nyelv Orosházán a magyar, amelyen eléggé tisztán beszélnek; különösen az idősek, akik a Duna túloldalán lévő megyékből jöttek ide. Az itt születetteknek származásuk különböző jellegű keveredésénél fogva már saját nyelvjárásuk is van, amelyben sok furcsaság van, ami eltér a tiszta beszédtől, saját szavakat is képeztek, amelyeket egyetlen magyar szótárban sem találni. 2) Görög nem egyesültek férfiak nők 160