A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

G. Szénászky Júlia: A korai szakálháti kultúra Battyonyán

H. Todorova a Hotnica, Dudeçti, ill. a Boian-Bolintineanu fázissal tartja egyidősnek.

116 A. Benac a Boian-Bolintineanu időszakkal Obre I. lelőhelyen a IV. réteget párhuzamosítja, amely a kifejlett, de legkorábbi Kakanj leleteit adta. Itt pontosan megfigyelhető volt a Starcevo kultúra átfejlődése a középső neolitikus Kakanj kultúrává egy proto-Kakanj időszakon keresztül, amit a Starcevo IV (Spiraloid B) fázissal tart egyidősnek.

117 Szlavóniában ebben az időben a Sopot kultúra kialakulását kísérhetjük figyelemmel. S. Dimitrijevic szerint

118 itt a vincai népelemek és a Starcevo kultúra hordozóinak összeolvadásából, az érkező vincaiak kisebb csoportjainak hatására alakult ki a Sopot I. szakasz, és ez az összeolvadási folyamat a Vinca A horizont második felére be is fejeződött. Ugyanakkor feltételezhető a Korenovo kultúra legkorábbi típusa, ami viszont az eddigi leletek között még nem került elő, a legkésőbbi Starcevo és az eddig ismert Korenovo között bizonyos hiatus áll fenn, amit S. Dimitrijevic szerint a vonaldíszes kerámia korai fázisának kellene kitöltenie.

119 Mindenesetre a Korenovo A szakaszban megjelenik egy S profilú tál,

120 amelyhez hasonlót Hódmezővásárhely-Szakáiháton találunk

121 és amely teljesen azonos formában Parfan is előfordul,

122 a Bucovaf csoport anyagában. Ezt az edényt Gh. Lazarovici a BucovaJ csoport Ha fázisára datálja, ez megfelelhet a szakáiháti tál korának, amit viszont megelőznek a Battonyán talált leletek. Eszerint a Bucovaf csoport legkorábbi szakasza mindenképpen korábbi az eddig általában ismert szakáiháti leletek koránál. Más oldalról is erre a következtetésre kell jutnunk, elég, ha csak azokra a korábban hivatkozott egyezésekre gondolunk, amelyek a battonyai és bánáti leletek között kétségtelenül fennállnak, vagy pl. olyan lelőhelyekre, mint pl. Aradac, ahol mind a battonyai, mind a bánáti típusú leletek együtt fordulnak elő. Ezt a lelőhelyet pedig a Vinca A második felére datálhatjuk,

123 Gh. Lazarovici szerinti Vinca A 3 idejére.

124 A Vinca A szakasz végére keltezés mellett más adatok is szólnak. A BattonyaVid-parti leletek között volt egy négylábú kis pohár,

125 amely formájában vincai,

126 de díszítésmódja, az egymásba kapcsolódó fekvő S szalagok már a szakáiháti kultúrára jellemzőek. Ezek a kis lábas edények is megvannak már a Starcevo kultúra késői szakaszában,

127 és számos analógiát ismertet ehhez Trogmayer О. a Körös kultúra területéről.

128 Ismert a közép-európai vonaldíszes kerámiában,

129 H. Quitta ezzel együtt mutatja be az apró bütykökkel borított falú edények egy példányát, amely típus korai neolitikus megjelenését az előzőekben bizonyítottuk. Az edényfalak apró bütykökkel való díszítésének szokását az Észak-Alföldön elterjedt Szatmár csoportban is megtaláljuk, éppen úgy, mint az edényeken látható rövid, párhuzamos bekarcolásokat, tűzdeléseket. A Körös kultúrára utaló jelenségek között a korábban felsorolt egyezések mellett csak egy lényeges párhuzamosság, a körömmel való díszítési mód jelenlétét kell megemlítenünk. Körömcsipkedéses töredékek Tápé-Lebőn

130 és Hódmezővásárhely-Szakáiháton is vannak.

131 V. Milojcic szerint, aki éppen Hódmező vásárhely-Szakálhátról írja azt, hogy az ottani leletek Vinca A—B

x korúak,

132 a Starcevo IV és a Vinca A részben egyidős.

133 14 I