A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)
Bánkúti Imre: A Körös–Maros köz a Rákóczi-szabadságharc idején (Újabb dokumentumok 1704–1710)
maradtakat azolta is adigáltam (kényszerítettem), de renuállják (megtagadják), 25 én árestátiójokat committáltam (fogságra vetésüket parancsoltam) Galambos 26 Uramnak. Nemcsak Nemes Szabolcs Vármegyének, de mind az többinek vagyon intimátiója (neghagyása), hogy az mezei hadban levőket soldos fogadásra ne kénszerítse, de e converso (ezzel szemben) azzal mentik magokat, hogy az kik mezei hadban vadnak, ingrediáltanak az porta, 27 hogy adhatnak ők illis exemptis (azokat felmentvén) annyit, az mennyi porta után obveniál (jut) reájok. Erre én bővön megfeleltem, de se executió (végrehajtás), sem szó által effectuátióját (teljesítését) még nem tapasztalhatom. Az itten való állapotrul és operátiórul (hadműveletről) penig Nagyságodat úgy informálhatom, hogy az kenyér szüksége miá az hadat az szőkéstül féltvén, az városra szállítottam be, de innét is, nagy lévén az hely, kiusztat, már az tiszteket attraháltam (magamhoz rendelem). Az várban az német keményen tartja magát, az bombának semmi hasznát nem vehetvén, nem is hányatom. Én a pattantúst okozom, de ő az mosárra vet, az német kapitány alkalmasint értvén hozzá, mindkettőt okozza. Agyúval semmirekellőül lővén, ámbár jól lőnne is — semmi haszna. Por is szűkön vagyon. Hanem az éjjel magam is majd virrattig a tisztekkel benn levén, nagy veréssel, bottal az hajdúságot neki hajtattam. Fassinggal (rőzsekötegekkel) az vár kapuja előtt való árkot meghányattam, Deszkákat támogattattam fel s három sereg hajdút az vár előtt házakban rejtettem, hogy az jövő éjjel az kapuját vágattassam be, de ma tüzet vetvén ki az várbul, az körülette levő házakat megégette, már próbálhatunk-e? vagy sem, Isten tudja, mert a kézi gránátot is hányja s az üdő is ellenségünk, kegyetlen nagy esők járván. Az erdélyi had mégis oda vagyon, hírét sem hallom, az árvizek miá nehezen is jön már hozzám. Élést is kétannyi üdőre hoznak, mint hozhattanak volna. Krucsai 28 Uramnak semmi levelét nem vettem, miolta lejött Nagyságodtul. Commissáriusnak (hadbiztosnak) sem tudok melyiknek parancsolni, hanem Nagyságod intimátiójátul (meghagyásától) fogva őkegyelmének is, Orosz Uramnak is, de egyiknek sem látom effectusát (végrehajtását), alig hiszem, hogy valami notabilis operátióra (kiemelkedő katonai akcióra ) mehessek mulatozás által. Hanem Váradnak két felől való beszorítása után per diversiones (elterelő akció révén) érkezhetik ember hol egyikre, hol másikra, de hogy ezen pusztaságon feles haddal commorálljunk (tartózkodjunk), soha az német császár sem vihette végbe, az utak és vectura (szállítás) levén távul és bajos. Eddig egész erőmmel Arad felé nyomultam volna, de nem nekünk való azon ellenség, az minemű viselését látom az hadnak, csak e minapi próbán megtettzett. Kivel Nagyságodat nem terhelem. Hanem kegyelmességében ajánlván magamot, maradok Nagyságodnak alázatos szolgája Károlyi Sándor. 117