A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Hentz Lajos: Egy mezőberényi szűcsmester feljegyzései és rajzai 1833–1834

díszítették.

14 Fehér irhából alakított kivágásos rátét az alapja a békési magyar ködmönök hímzett mintáinak. Apró bőrdarabkákból összeállított virágszerű rátétek díszítik a mezőberényi szlovák női ködmönöket, bundákat. A hímzés mindenütt kiegészítője a rátéteknek, de néhány helyi stílusú Békés megyei bőrruhának a rátétes mellett kialakult egy hímzett változata is, amelyeken már a hímzés az uralkodó díszítő elem (Békés, Mezőberény). A hímzés nyugatról érkező hatásokra, a XVII—

XVIII. században divatba jött hímzett felsőruhák mintájára tűnik fel a magyar népi szűcsmunkákon a török hódoltság utáni időkben, főként a XVIII. században, de csak a XIX. században vált uralkodó jellegű díszítménnyé. A szűcshímzések motívumkincse, annak történeti kialakulása, fejlődése gyakran érintett témája a szakirodalomnak. A XIX. század szűcshímzéseire ha nem is kizárólagosan, de általánosság102 9