Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

válna. Nekik olyan mindegy, hogy merre „furikáznak". Szívesen vállalták. Nem tudtam megállni, hogy évkönyveink sikeres terjesztéséről be ne számoljak a Műveló'désügyi Minisztérium Levéltári és Múzeumi Főosztályának. Az 500 példányszámban megjelent emlékkönyvet mind egy szálig eladtam. Az 1959-es évkönyv 800 darabjából 545 darabot és az 1960-as évkönyv 600 példányából 575 darabot elhelyeztem. 1961. V. 25-én a Művelődésügyi Minisztérium 83337/61. szám alatt a következőt írta: „Az Orosházi Szántó Kovács Múzeum 1959. és 1960. évi Évkönyvének eredményes terjesztéséért, nagy példányszámban történt elhelyezéséért a Múzeumi Osztály Igazgató Elvtársat dicséretben részesíti." Ebben az időben történt, hogy egy Orosházánál nagyobb város múzeumigazgatója a minisztériumban „verte az asztalt", hogy a náluk sokkal kisebb Orosházának évkönyve van, nekik pedig nem engedélyezik. Azzal vigasztalták meg: ,,Ja, de Nagy Gyula nemcsak szerkeszti az évkönyvet, de el is adja!" Úgy látszik, nagyon belelendültem a szerkesztésbe, mert a Múzeumok Központi Propaganda Irodájának újabb beadványomban (160/1960) ismertettem az 1961-es évkönyv tervezetét, kórvén az engedélyezését és elkészítését. A terjedelmét 20 ívben és a példányszámát 600-ban jelöltem meg. A kivitelezéssel kapcsolatosan, szokásom szerint néhány kívánsággal toldottam meg kérésemet: a fényképek mélynyomással, nyomdában állíttassanak elő, és a tanulmánykötet kiállításának színvonala ne romoljon. Most is megindokoltam kéréseimet. A kiadványainkkal sikerült 15—20 főből álló kutatógárdát tömöríteni múzeumunk köré. Az általunk írt tanulmányok forrásjellegüek, nagyon értékes adatok a megírandó orosházi monográfiához. Miután a beadványomra most nem kaptam választ, egy év múlva 16/ /1961. szám alatt közvetlenül a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Osztályához fordultam, s megismételtem évkönyvünk engedélyezésének kérelmét. Részletes indokaim közül a legfontosabbak ezek voltak: kiadványainkat városunkban igénylik. Emlékkönyvünk teljesen elfogyott, az 1959-es évkönyvből egy év alatt 435 példányt eladtunk. A legújabb évkönyvünk támogatására a Járási és a Városi Tanács 7000 forintos támogatást nyújtott. A tanulmányírók munkájukért nem kérnek tiszteletdíjat. Kiadványainkat 130 külföldi cserepartnerünk is várja. Ha nem jelenik meg a tervezett kiadványunk, kutatógárdánk szétszéled. Végre a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári és Múzeumi Főosztálya örömünkre 81.367/ /1961. szám alatt engedélyezte az 1961-es évkönyvünk kiadását, 10 ív terjedelemben s 600 példányszámban. Miután nagy és értékes anyag gyűlt össze, azonnal kértem még 5 ív terjedelem engedélyezését. Majd 1962. V. 28-án beadtam évkönyvünk nyomdakész kéziratát. Várva-várt kötetünk „Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve Orosházán 1961—1962" címmel megjelent. 40 ív terjedelemben, 600 példányszámban. A 14 szerző közül említendők: Bálint Sándor és Katona Imre kandidátus, Kiss István főiskolai tanár, Szabó Ferenc levéltáros és Hajdú Mihály tanár. A 15 tanulmány gazdagon illusztrált : 2 rajz, 25 tábla-rajz, 6 grafikon90