Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)
amelyeket szeretném, ha a Propaganda Csoport vállalná: a papír árának fedezését, a fényképek nyomdában való sokszorosítását műnyomó papírra, a grafikusmunkák sokszorosítását a Rotaprint üzemben, s az összefoglalások német nyelvre való fordítását. Nagyon türelmetlenül vártam a második kiadványunk megjelenését is, mely a Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 1959. címmel meg is jelent. Űj évkönyvünk 34 ív terjedelemben és 800 példányban jelent meg. Már a fedőlapja is figyelemreméltó: az orosházi kulcsoskalács sütésének egyik jellegzetes mozzanatát ábrázolja. A tanulmányok szerzőinél nemcsak a nevet, de foglalkozásukat is közöltük: a 10 szerző közül 4 tanár. Szabó Ferenc, a szegedi egyetem hallgatója ismét erősítette a szerzőgárdát. E kiadványunkban má,r közöltük a lektorokat is : Bálint Sándor egyetemi tanár, Diószegi Vilmos néprajzkutató, Gunda Béla egyetemi tanár, Párducz Mihály régész, Péczely Attila és Szendrey Ákos néprajzos. A kötetet illusztráló rajzok Kerti Károly grafikusművész munkái. A fényképek elkészítésében Schiller Jenő, Sebők István és Sonkoly Kálmán segített. A rövid előszó fő mondanivalója az, hogy a tanulmánykötetek adatokat szolgáltatnak a majdan megírandó Orosháza története és néprajzához. Évkönyvünket a Múzeumok Központi Propaganda Irodája gondozta, a Szántó Kovács Múzeum és Baráti Köre adta ki. A kötet lapozgatóit kellemesen lepi meg elég jó minőségű fehér papíron a kéthasábos szövegoszlopok, valamint az azokon található nagyalakú táblarajzok és fényképek minősége. A kötetet a tanulmányok német nyelvű összefoglalói és a tartalomjegyzék zárja le. Solymár István osztályvezető tanácsára elhatároztam, hogy 130 példányt külföldi múzeumok és tudományos intézmények számára küldök el, annál is inkább, mert minden tanulmánynak van német nyelvű összefoglalója. A Néprajzi Múzeum és Történeti Múzeum könyvtárából a külföldi kiadvány cserepartnereik címlistáját elkértem. Az orosházi postán megkérdeztem, hogy melyik a napnak azon szakasza, amikor kevés csomagot adnak fel. Napokon keresztül ebben az időpontban megjelentem egy ruháskosár évkönyvvel. Ennek eredménye az lett, hogy később mi is sok cserekönyvet kaptunk. így bizonyos betekintést nyerhettem szakmánk európai színvonalába. Két kiadvánnyal a hátam mögött úgy gondoltam, hogy ezentúl minden évben kiadunk egy évkönyvet. Megtehettük, mert néhány év alatt egy 10— 15 főnyi kutató- és publikálásra alkalmas gárda verődött össze, akikre bízvás támaszkodhattam. A Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Osztályának újólag előterjesztettem, hogy az orosházi múzeum és Baráti Köre 1960. évben is szeretne egy évkönyvet kiadni, s kérjük a Múzeumi Osztály engedélyét. Megemlítettem, hogy az eddig kiadott és ezután kiadandó tanulmánykötetek adalékokat szolgáltatnak a megírandó orosházi monográfiához. Mellékeltem a kötet tervezetét: 17 munkatárs és 21 tanulmány. A szerzői tiszteletdíjakat a Járási és a Városi Tanács támogatásából fogjuk fedezni.