Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

kozó anyagot összegyűjteni és egy vezérfonal segítségével felsorakoztatni. Világossá válik a szárazmalmok alkonya, sőt a végpusztulása is. Áz 1849-es Orosháza belső térképén 33 szárazmalom található. Ezen belül a község 5 malommal rendelkezett. Áz adóösszeírás szerint 28 szabadkézben volt. A vámszedés jó üzlet lehetett, mert az adókivető egy szárazmalmot annyira értékelt, mint 12 házat, vagy 34 hold földet, vagy 36 hold kaszálót, vagy 12 kisüstöt. Örökösödéskor 20 kishold földnek számították be. Ez biztosan függött az állapotától is. A községben a malmok arányosan helyezkedtek el. Zöme a belterületen volt, mindössze 5 épült a házakon kívül. Leggyakrabban utak, utcák találkozásánál vagy kisebb-nagyobb terekre épült. Ha utcában, vagy sikátorban épültek, körülötte — a forgalom kedvéért — egy kis térség volt. Az 1948-as térképről tudjuk, hogy csak 4 volt bekerítve. Itt egyes malmot volt divat építeni, dupla csak kettő volt, két malomnak volt olajütője is. A szárazmalmok alkonyán a falu közepén fekvőket kezdték el leghamarabb bontani. Bokor Pál 63 éves, Kossuth Lajos utca 9. sz. alatti lakos a legutolsó malom pusztulásáról így vallott: 5 éves lehetett, amikor a szárazmalom romjait látta. Az apja mutatta meg. Többször játszott a romok között. A református templom helyén állott a Bulla-féle kettős-malom. A malomsátor faoszlopokon nyugodott. A teteje rongy állapotban volt. A malomnak csak a maradéka volt már meg. A belsejét leszerelték, a gyerekek játszottak benne. A másik malomsátornak már csak a helye látszott. A két sátor közötti malomház állt legtovább. Fala vályogból volt. Valószínű, hogy a malomház is üres volt, mert a malom már évtizedekkel azelőtt üzemen kívül volt. Egy szegény család húzódott meg benne. A malom további sorsáról Szabó Ferenc tudósít az Orosházi Újság három 1891-es számából: ,,A szárazmalmok ideje lejárt, s mégis dísztelenkedik egynéhány ily régi korból való építmény. Még ha tisztán volnának tartva, megjárná, de egyik-másik olyan ronda állapotban van, h°gy igazán csodálatos, hogy a hatóság le nem romboltatja az épületeket. — A kettes malom egyikének a teteje beszakadt. Előtte 3 nappal egy 4—5 tagból álló vidéki társaság húzódott meg benne, mert hó esett. Szerencse, hogy nem akkor szakadt le." És végül : ,,A Bulla-féle malmot elbontották, de a falak tovább éktelenkedtek." Még hosszú évekig gyűjtöttem az egész ország területéről a szárazmalmok emlékét. Munkám eredményességét bizonyítja, hogy a 11 füzet gyűjtésem terjedelme 493 oldal. Annak ellenére, hogy három malmot publikáltam — ezáltal hazánkban e területen a legtöbb adat birtokába jutottam — álmom, hogy a szárazmalmokról összefoglaló monográfiát írjak, sajnos nem valósult meg. Ügy emlékszem, annakidején sokat törtem a fejemet, hogy Orosházán lehet-e országos szintézisű tanulmányt írni. A MMOK égisze alatt voltaképpen lehetett volna, mert — a vámosoroszi és mekényesi malmok kutatása mutatja — különösebb engedély nélkül az egész ország területén szabadon kutathattam. Rá kellett azonban jönnöm, hogy a fővárosban, vagy nagyobb kutatási központban a munkám sokkal könnyebb lenne : könyvtárak, levél 76