Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

volt. Ugyanis annak idején, amint az utolsó előadás elhangzott, nyomban beszámoltam mindazon intézményeknek róla, akikkel az előadás során csak kapcsolatot teremtettünk. Magyarázkodás helyett idézem a szöveg lényeges részét: „Az előadássorozat feltétlenül sikerült. Elsősorban nagy közönségsikerünk volt. Két esetben csak egy kisebb előadás megtartására alkalmas kistermet kaptunk. Ez mindkét esetben zsúfolásig megtelt. Négy előadást a 600 személyes nagyteremben tartottunk meg. Két alkalommal az is zsúfolt volt, míg a másik két alkalommal 300—300 hallgatója volt az előadásoknak. Az előadások általánosságban megfelelőek, nívósak voltak, de nem mindegyik volt konkrét. Mind az előadásokkal, mind a szervezéssel kapcsolatban értékes tapasztalatokra tettünk szert, melyet az ismét rendezendő ilyen előadássorozatnál hasznosítani igyekszünk." Az első előadássorozat sikere arra sarkallt, hogy még ugyanabban az évben ismét indítsak egy újabb előadás ciklust. íme, ez a terv született meg a 388/1955. számú iratunk tanúsága szerint: XI. 14. Csalog József múzeumigazgató (Szentes) : Mit rejtegetnek a kunhalmok ? XI. 21. Dienes István muzeológus (Szeged): A honfoglaló magyarok élete. XI. 28. Dénes György történész (Budapest) : Orosháza története a századfordulón. (1891. V. 1-е Orosházán.) XII. 5. Lükő Gábor múzeumigazgató (Gyula) : Képzelet és valóság a népművészetben. Az előadássorozat előkészítéséről beszámoltam a Népművelési Minisztérium Főosztályának és a Propaganda Csoportnak. A 433/1955. számú jelentésem még lendületesebb, még többrétegűbb szervezési munkáról számolt be, ezt bizonyítja a szöveg 9. pontja. Az utolsó előadás elhangzása után ismét beszámoltam a Minisztérium Múzeumi Főosztályának az előadásokról, de a 477/1955. számú beszámolóm nem sommásan közli a véleményemet, hanem előadásonként. Mégpedig a következőképpen : 1. Csalog József: ,,Mit rejtenek a kunhalmok?" című előadásának nagy sikere volt. A tudományos igazságokon alapuló, de népszerű formában közölt ismeretanyagot az előadó rajzokkal illusztrálta. A hallgatóság Csalogban egy nagyon jó előadót ismert meg. Sajnálatos, hogy egész nap esett az eső, s így mindössze 95 hallgatója volt az előadásnak. 2. Dienes István: ,,A honfoglaló magyarok élete" с előadására jól felkészült. Az előadás szövegét erre az alkalomra készítette el. A tartalmas előadás sikerét csökkentette az, hogy előadását jórészben olvasta, s így nem volt előadásának szuggesztív ereje. Benne egy jó képességű, de halk szavú előadót ismertünk meg. Az előadásának 150 hallgatója volt. 3. Dénes György: „Orosháza története a századfordulón" című előadásának középpontja az orosházi 189l-es véres május elseje volt. Az előadását 61