Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

gészeti kiállítás. Azt is bejelentettem, hogy az 1961-es évben régészeti kiállításra 1500 forintot kaptunk. Űgy látom, hogy ez az összeg igen kevés, másrészt a kiállításrendező csoport nem rendelkezik elég kapacitással, ugyanis a mi kiállításunk nem szerepel az 1961. évi munkatervükben. Mindezek alapján azt javasoltam, hogy a régészeti kiállításunkat 1962. évben készítsük el. Végre, 1962. szeptember 22-én 211/1962. szám alatt a Békés megyei Múzeumok Igazgatóságának jelentettem a régen várt régészeti kiállítás megnyitását. Ismertettem : Az állandó régészeti kiállítás Orosháza és környékének régészeti emlékanyagát mutatja be, a kőkorszaktól a középkorig. A kiállítás forgatókönyvét Trogmayer Ottó régész készítette. Tervezte Boreczky László festőművész. A kiállítást Sebők Lajos és Kaszás Gyula festőművészek készítették. A kiállítást szeptember 16-án, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitottuk meg. Megfelelő számú meghívó, falragasz, újsághír adta hírül a nagyközönségnek múzeumunk életének jelentős eseményét. A megnyitóra mintegy 100 főnyi közönség gyűlt össze. — A kiállítást Nagy Ferenc a Megyei Művelődósügyi Osztály akkori vezetője nyitotta meg ünnepélyes keretek között. A megnyitóbeszéd előtt és után a Petőfi Sándor Művelődési Ház Madrigál Kórusa és kamarazenekara jól sikerült műsort adott Szokolay Bálint és Szokolay Sándor Erkel-díjas zeneszerző vezénylésével. A megnyitó igen ünnepélyes, emelkedett hangulatban történt. Az összesereglett látogatók szemmel láthatóan jól érezték magukat. Az első napon mintegy 200-an tekintették meg a múzeumot. Az első héten 889 látogatónk volt. Végre sor kerülhetett az első, valóban állandó kiállításra: Az 1969. évi Országos Múzeumi Hónap keretében nyílt meg a ,,Nyolc nemzedék élete Orosházán" című kiállítás. 1950-től kezdve évenként 3—4 kiállítás nyílt meg a múzeumban, főként képzőművészeti és a Múzeumi Központ által készített különböző vándorkiállítások. Néhány kiállítást eleve hosszabb időre terveztünk, s állandó kiállításnak tituláltuk. Később láttuk, hogy ezek mégsem reprezentatív kiállítások voltak. A múzeumban fennállása óta mintegy 100 kiállítás volt. Röviden érintem, hogy miért csak most kerülhetett sor egy komoly állandó kiállítás rendezésére. Csak 1969-re érett meg a helyzet arra, hogy egy impozáns állandó kiállítást nyithassunk. Ugyanis a szerény méretű múzeumépületben a múzeum helyiségem kívül kétszoba-konyhás lakás is volt, amelyben az épületet ajándékozó Schwarcz-család lakott. Amikor a család utolsó sarja, Schwarcz János elhunyt, megnyílt a lehetősége annak, hogy egy terjedelmesebb, nagyobb szabású kiállítást készíthessünk. Először is az állandó kiállítás végleges elhelyezéséről kellett döntenünk. Erről 19/1969. szám alatt számoltam be a Békés megyei Múzeumok Igazgatóságának. Február 20-án múzeumunkat meglátogatta Boreczky László, a Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatósága Kiállításrendezési Csoportja művészeti vezetője és Vörös Károly muzeológus, a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának megbízottja, abból a célból, hogy az októberben megnyíló 48