Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)
ban önként befogadta házába, NAGY GYULA viszont a téli tüzelőjét felfűrészelte és felhasogatta. Gondolom, hogy nem sok ilyen történetű tanulmányt közölt a Zeitschrift für Ethnologie. NAGY GYULA mindig segítőkész gyűjtő és adatszolgáltató volt a hozzáforduló néprajzkutatók számára. Magam is sokszor éltem baráti szívességével, melyről maga így vall 1951-ben: „Október elseje körül beküldőm neked a kévék összerakásával kapcsolatos kérdőívet. Ugyanis ez már fel van dolgozva, csupán formába kell önteni. A ledolgozással kapcsolatosan — amint Neked említettem is — még eddig sajnálatosan nem gyűjtöttem adatot. Nem terjedt ki a figyelmem rá. Csak akkor vettem észre ezt a problémát, amikor a Te körleveledet megkaptam. Október hó folyamán ezt is felgyűjtöm, s úgy november elseje körül elküldöm. Tábori György tótkomlósi és Dér István pusztaföldvári falumúzeumvezetőkkel is kidolgoztatom mint a két kérdőívet." Hadd tegyem még hozzá, hogy számos dolgozatomban és könyvemben támaszkodtam a NAGY GYULA adataira, melyet mindig nyugtáztam. Kiváló szervezőkészsége nemcsak abban mutatkozott meg, hogy szinte a semmiből gazdag anyaggal rendelkező jeles múzeumot hozott létre, hanem a kiadványok egész sorát szerkesztette, melynek élén az 1965-ben megjelent „Orosháza története és néprajza" áll. Ezt a munkát azóta már a megye határain belül és azon túl is sokan mintának tekintették. Sok szeretettel és barátsággal köszöntöm 75. születésnapján a jeles néprajzkutatóvá vált NAGY GYULÁT, aki múzeumot szervezett a semmiből, aki olyan könyveket írt és szerkesztett, melyek jó és maradandó munkáját megőrzik az utókor számára. K. Kovács László levele egy külföldön élő rokonához Kedves Péter Öcsém! Kérted, adnék tájékoztatót az orosházi Szántó Kovács Múzeumról, minthogy sógorod két gyermeke — a Hajdú gyerekek Manchesterből — szüleik hazájának a megismerése során, nemcsak Szegedet, hanem az Alföld tiszántúli (Csongrád, Békés megyei) részét is szemügyre kívánják venni. Kivált — mint írod — a tanyavilágot, annak kultúráját, népéletét szeretnék valamelyest a helyszínen megismerni. Jól tudod, hogy a tanyákat, viszonylag még élő változatában, az orosházi és a vásárhelyi pusztákon lehet látni. Nagy szerencse, hogy Orosházán olyan múzeumot találnak, amely megközelítően teljes képet ad a tanyavilág tárgyi kultúrájáról, az: eszközökről, amikkel a tanyasi emberek éltek, dolgoztak. Nagyon jó fénykép- és rajzgyűjteménye is van az orosházi múzeum Ethnológiai Adattárának. A Szántó Kovács Múzeum — mint magad is tudod — új keletű. A semmiből teremtette a második világháború után egy néptanító, Nagy Gyula, 151