Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

1. A Bajcsy-Zsilinszky utca 1. szám alatti, úgynevezett Külley-ház. Az épület uradalmi tiszti lakásnak készült, a XIX. század elején. Arányos tömegelosztása, a helyiségek boltozatos megoldása, nagy pincéje, valamint téglával kirakott padlása és nagyon szép tetőszerkezete a korabeli gazdasági életre, építészetre jellemző. Eredmény: műemlékjellegű épület lett, de később minden érvelésünk és tiltakozásunk ellenére a szemünk láttára bontották le ! 2. A Thököly utca 33. számú ház fala csömpölyeges, teteje nád. A XIX. század elején épült. Szabadkéménye már lepadlásolt. Külső megjelenésében, beosztásában, az épület egyes részei megoldásában egyedülállóan tükrözi a helyi népi építészet legrégibb sajátosságait. Eredménye: városképi jelentőségű műemlék rangot kapott, de ennek ellenére sem tudtuk megmenteni. 3. A Zombai u. 7. szám alatti magtár az 1860—1870-es években téglából épült s cseréppel fedett, míves vasajtójával és vasablakaival. Ebben az utcában annak idején 40 ilyen építmény volt, ma már városunkban csak ez az egy áll még. Ez a városképi jelentőségű épület ma múzeumunk tulajdona és raktározási célt szolgál. Megvásárlását a Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya és Orosháza Városi Tanácsának anyagi támogatása tette lehetővé. 4. A Bercsényi u. 10. szám alatti magtár kívül jó állapotban volt, de belső berendezése erősen hiányos, sebtében kiegészített. Alatta boltozatos pince foglalt helyet. Felvették a népi műemlékek, a városképi jelentőségű épületek sorába, de sajnos az új építkezések miatt ezt is le kellett bontani. 5. A Báthory utca 26. számú, ún. Alvégi- vagy Alsótemetői sírásóház. 1835 után épülhetett, mert akkor nyitották meg a temetőt. A felmenő falak vertfalak, nyeregtetős fedele cseréppel fedett. Két szobából és köztük levő szabadkéményes konyhából áll. Városunkban csak 3 szabadkéményes konyha maradt meg, de ezek közül ez a legszebb. Eredmény: a városképi jelentőségű épületek sorába vették föl, és szerencsére még áll. 6. Monori-csárda. A XVIII. században épült, s már a József császár korabeli térkép is feltünteti. A Harruckern-család építtette. Földfalú, nádtetős épület. Külseje alig változott, belső beosztása sajnos már változtatáson esett keresztül. Pincéjében található egy befalazott alagút nyílása, padlásán már csak a nyomai láthatók a betyárok búvóhelyének. Eredmény: városképi jelentőségű épület lett, lakás céljára használják. 7. Az Ady Endre utcában fekvő, volt főjegyzői lakás. Uradalmi tiszti lakásnak épült a XIX. század közepe táján, finom díszítésű homlokzattal. Eredmény: városképi jellegű fokozatot kapott, s még ma is áll. 8. A Könd utca 18. szám alatti háznak magas nyeregteteje van. Szép a homlokzata, kapuja s a szárazbejárat alatti vaskapuja. A módos