Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

homlokterében a magyar szőlészet és borászat. Tudunk ma már olyan elképzelhetetlen esetről, hogy pl. kiváló magyar nyelvtanárokat — mint Martini/ Sámuelt, a tbiliszi főtanoda német—latin szakos tanárát, egyszercsak gazdasági területre irányítottak át. Reá történetesen egész Grúzia szőlészetének és borászatának új, a magyar termelési gyakorlatnak megfelelő átszervezését bízták. Czetter idejében más területeken is örömmel fogadták és alkalmazták a magyar szakembereket. II. Katalin cárnő nagyszabású közigazgatási — kulturális programja sok nyugati (angol, francia, német, magyar) tudóst és művészt csábított az orosz birodalomba. /. Sándor idejében aztán ez az értelmiségi kiáramlás tovább fokozódott. Különösen két — trlán Czetter életét is befolyásoló —kapcsolatra kell nagyobb figyelmet szentelnünk. Az egyiknek a szálai az Ung megyei Palágy községből származó, tudományos körökben szerte Európában ismert Orlay János udvari sebészhez vezettek, akinek kormánymegbízásból végzett tudományszervezői munkásságát Sándor cár szabadelvű kormányzata is messzemenően méltányolta, sőt hivatalos okiratban is megerősítette. Orlay bécsi sebésztanulmányai idején (1794-ben és a következő években) került meleg emberi kapcsolatba több magyar íróval, lapszerkesztővel és művésszel. A jakobinusok pere, a Martinovics féle mozgalom vérbefojtása hihetetlenül kedvezett szervező munkájának. Már ekkor sikerült néhány magyar tudóst rávennie a kitelepülésre. Akiben túl erős volt a patrióta érzés, azt azzal a gondolattal igyekezett megnyerni ügyének, hogy a tekintélyes jövedelemmel dotált orosz állami állások bármelyikén is erősítheti hazánk tekintélyét a külföld előtt ,,az angolok és franciák mellett tündökölve". Különösen Tertina Mihállyal (eperjesi származású, Gyulán elhunyt hírlapíró-tanár) és Schedius Lajossal került közvetlen ,,kebelbaráti" viszonyba. Ahogy Tardy Lajos: Régi feljegyzések Magyarországról című könyvéből tudjuk, sokáig álltak mindketten levelezési viszonyban vele. A pesti professzor : Schedius például azzal a kéréssel fordult egyszer Orlayhoz, akinek a „haza iránti kiváló szeretetét és honfitársai iránt tanúsított jóindulatát" minden magyar tisztelettel szemléli, vegye szíves pártfogásába az általa javasoltak ügyét: ,,Az általam . . . ajánlottak egyike sem méltatlan a Te támogatásodra, ki a haza minden polgárát, aki annak díszére kíván lenni, felkarolod és pártfogolod". Talán éppen Schediusnak., az evangélikus iskolapolitika vezéregyéniségének, a volt soproni líceumi diáknak a közbenjárására került Czetter is a szentpétervári tudományegyetem növénytani múzeumába, ahol 800 rubel fizetéssel ,,chalcographus"-ként (rézmetsző) alkalmazták. Feltevésünket valószínűsíti az a körülmény is, hogy Czetter SchediusmX (kivel esetleg együtt diákoskodott Sopronban) — ahogy fentebb említettük már — 1803-ban Stunder festménye után metszetet is készített. Tehát személyes ismerősök voltak. •:, A másik szál Alexandra Pavlovna ürömi mauzóleumához vezeti József nádor 1801-ben, rejtélyes körülmények között elhunyt hitvesének a síremlékéről 86