Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

innenső oldalon ugyan a császári korona, pálca és az arany alma. Továbbá a magyar és a cseh koronák ; az arany gyapjú ; s a Szent István Rendje ; a túlsó oldalon a házi korona, az ausztriai hercegi süveg ; a Theresia Rendjének Pántlikája, kalap, pálca és kesztyű. Az állásnak gráditsa ezüst gyertyatartókkal meg volt rakva. A koporsó felett függött egy fekete baldagin. A kápolna feketével bé volt vonva, s császári címerekkel kirakva, őrizeten voltak a magyar-, lengyel- és német testőrzők, kik között a sok nép egyik ajtón bétolódott, a másikon pedig kibocsáttatott. — Igyekeztünk minden módon, hogy ezen nevezetes történetet ábrázoló rajzolat minél nagyobb tökéletességgel készülhessen meg: mégis csak alig érhettünk célunkra: ámbár a mettzőnek 7 aranyat, a papírosért 14 forintot, a nyomdának 15 forintot, a betűmettzőnek minden betűért 1 kr. fizettünk. Költ Bétsben, májusnak 21-dik napján: 1790." Ezzel a közölt híranyag és az illusztráció szoros összefüggését vitathatatlanul bizonyító leírással könnyen egybevethették az olvasók az aprólékos pontosságra törekvő művészi ábrázolást. Egy másik Czetter-rajzolta és metszette képpel pedig így fejlesztették az olvasók művészi látását: ,,Ezen kép, mellyet a jegyzés mellé zártunk, ábrázolja a gr. Pálffy János hadi tármester úr szép és nevezetes granatérosait, kik közül egynéhányan a Zimonyi mezőn, Belgrádnak általellenében a Száva s Duna vizei között csatáznak. A rajzoló kópzelése szerint, a granatóros a puska végére szorított, úgynevezett Péter kését (bajonetját) egy török mejjének szegezte, de mivel ez élte megmaradásáért oly igen esdeklik, rajta a granatéros szíve megesik, s a bajonétot mélyebben nem taszítja". Körülbelül 15-re tehetjük azoknak a Czetter-készítette háborús-katonai illusztrációknak (ágyutípusok, ágyúállások, harci tudósítások, regement- és granatéros képek) a számát, amelyeket főként a török elleni harcokat ismertető hírlapi tudósításokhoz mellékeltek a szerkesztők. Ezekhez is társítottak — mintegy a szövegek képi magyarázataként — bizonyos kommentárokat. Voltak olyanok, melyeknek helyes értelmezését maga Czetter segítette elő szöveges magyarázattal, ámbár ez túlnyomórészt a cikkírók kötelessége volt. A Maria Theresia nevű Fregatiól (1790-ben metszette Czetter) például ezt a szakembereknek való, csaknem a hadititok-sértést kimerítő ismertetést közölték: „A fregát (Fregatte) nevezet alatt értetik az olyan fegyveres hajónak neme, melyekre 20-tól majd 50-ig számlálva, több vagy kevesebb ágyúkat szoktak rárakni . . . Amely fregátnak megküldöttük a képét, semmiben sem különbőz a tengeri nagy fregátoktól. 42 ágyuk vannak rajta: melyekből eleget döngették az olasz pattantyúsok Nádorfej érvára falait az ostrom alkalmatosságával. Békesség idején Pétervárnál szokott állani a Dunán. Képét oda csináltattuk le, egy ahhoz értő úrral". Ahogyan ezekből az illusztrációkhoz fűzött magyarázó szövegekből is érzékelhető, Görögék az olvasók művészi látását is fejleszteni akarták. Nagyon megkövetelték tehát az ábrázolás tisztaságát, hogy az előfizetők jobban érzé83