Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

szőtt jelentősebb szerepet sem a jakobinus mozgalomban, sem a felvilágosodás eszméinek terjesztésében. Réz József jakobinus pere és Fábián János „veszedelmes kátéja" azonban azt igazolja, hogy a mi vidékünkön sem voltak ismeretlenek a felforgató eszmék. A gyöngyösi származású „okulista" (szemorvos) Réz József 1794-ben került Gyulára. Abban az évben, amikor a váratlanul kirobbant Martinovics-féle összeesküvés híre izgalomba hozta az egész országot, és felkeltette az érdeklődést a modern tanok, a francia forradalom ideái iránt. A nyugateurópai egyetemeken végzett protestáns papok és a szószékre, katedrára pályázó, lelkészi oklevéllel rendelkező tanítók körében könnyen hódított teret a szabadgondolkodás, hiszen külföldön élve, saját szemükkel győződhettek meg a polgárosodó életforma magasabbrendűségéről, és ismerkedhettek meg annak elvi alapjaival. Nem lehet véletlen, hogy az eszközeiben válogatós, vakbuzgó és célratörő Csupor László alispán, aki Réz perét az egyetlen protestáns főtisztségviselő, a megyei főjegyző Domokos Lőrinc hivatalból való eltávolítására is fel akarta használni, Domokoson kívül Juhász István gyulai református pap és Szász Oyörgy ref. tanító ,,titkos szemmeltartását", szoros megfigyelése jogát is kieszközölte magának. A katolikus Réz Józsefet, akit barátja és alkalmi üzlettársa: Kazay Mihály megyei prókátor áztatott el, mert egy gabonaügylet elszámolásakor összevesztek (Réz ugyanis 46 ft. 40 kr-ral megkárosította), valójában minden írásos dokumentum nélkül, rosszindulatú vádak alapján ítélte pallos általi halálra a királyi tábla; 4 nappal Martinovicséle kivégzése előtt, 1795. május 16-án. A gépezet gyorsan és tökéletesen működött. Alig három hónap kellett hozzá, hogy a királyi tábla kimondja a végső halálos ítéletet. Csupor ugyanis jól érezve meg a kedvező szelet, sietett éberségét és a királyi ház iránti hűségét igazolni. Felgyorsította az ügymenetet, hamarjában felvette a tanuk: Sziber József sókereskedő és Glück Ferenc mázsás általa irányított és befolyásolt tanúvallomásait (erre a perújrafelvétBl során derült fény), és Réz Józsefet az első tárgyalások lefolytatása után felségsértés és vallásgyalázás bűnével vádolva, a király 1795. március 12-én kelt parancsára Budára kísértette. A gátlástalan alispán — hihetetlen, de igaz — még a vádlottat is rászedte arra, hogy az első gyulai tárgyalást (febr. 13) követő napon beterjesztett kiegészítésében Domokost vádolja azzal, hogy ő ingatta meg igaz hitében és királyhoz való hűségében. ,,A francia nyelven szóló újságokat olvasván ... az itt való tiszteletes prédikátor úr (vagyis Juhász István ref. lelkész) jelenlétében a Vadaskert mellett, ahol én is vélek sétálván, nagy örömmel jelentették mindketten a mi ármádiánknak veszteségét és lüttichi szerencsétlen történetét" — állította itt a szörnyű kelepcébe került, italkedvelő, „gyermekségétől fogva mániákus" Réz. A Békés megyei jakobinus per afféle róka-fogta csuka mesetípusba illik, azzal a különbséggel, hogy ez nem volt mese, és csak egyetlen áldozata lett. Előzőleg ugyanis Réz is megvádolta Kazayt, hogy tőle hallotta, „mily veszedel68