Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

getésnek meg is lett az eredménye: „Három, községbeli nagyhangú alak, támogatva néhány hatalmon lévő egyéntó'l, szövetkezett az intézet ellen. Gonosz, sötét, de egészen alaptalan vádakat támasztottak a parasztok között az iskola, annak igazgatója s a tanítási módszer ellen, felingerelték a népet az oly szépen virágzó gyermeki ipar ellen, úgyhogy vallási és paraszti fanatizmus megbuktatta, megsemmisítette az intézetet" — keseregte el a Szarvasi nevezetességekben. Lehangoló, elkeserítő igazság: a szarvasi parasztember latin nyelvű iskolát kívánt a mezőgazdasági ismereteket terjesztő Institutum Tessedikianum helyett ! Nagy fájdalmat okozott neki a félrevezetett emberek értelmetlensége, a tudatos rosszakarat. Az élet ugyan valamelyes igazságot szolgáltatott neki, amennyiben egy időre felsőbb rendelettel meg kellett nyitni újra az intézet kapuit. Barátja, megértő segítőtársa azonban családtagjain kívül alig-alig akadt. Mélyen megható, hogy Békés megye katolikus orvosa: Józsa István részéről jött a legerőteljesebb támogatás, aki egyenesen Prónay László egyházkerületi főgondnoktól kért oltalmat tudós betege számára a ,,tiszttársak irigy kedésével" szemben. Tanulságos leveléből igazolásul a következőket idézzük: ,,A szentegyházban, melyben a vétket irtani, az erényt oltogatni, az Isten igéjének magvait hintegetni, s az Istent imádni kellene, Tessedik ellen villámok szóratnak, gyűlölet szülte rágalmak hintetnek, a nép lázíttatik, zendülés támasztatik, s az egyház romlásra vezettetik". Igaza volt — a háborgó tengert le kellett végre csillapítani. Határozott közbelépésre volt szükség. A gyakorlati tevékenység ismeretgazdagító szerepét Tessedik sohasem becsülte értékén felül. Tisztelte a könyveket. Tanulmányokat, tankönyveket írt, s rövid idő alatt párját ritkító könyvtárt szervezett intézete — ahogy a Magyar Hírmondó egyik 1792-es száma nevezte: a Szarvasi Szorgalmatosság Oskolája mellé. Saját kimutatása szerint a 725 kötetből álló bibliotékából a következőképpen részesültek az egyes tudományágak: nevelészeti könyvek: 169, természettani és természetrajziak: 35, gazdászatiak: 133, technológiaiak: 19, statisztikaiak: 61, leírások: 36, dietetikus könyvek: 39, bölcseletiek és erkölcsiek: 75, széptaniak: 32, folyóiratok, lapok: 9, nyelvészetiek és szótárak: 12, míg a vegyes iratok 105 kötetet tettek ki. Ugy tűnik, könyvtárát nem vette át az egyházmegye által fenntartott, s ellenlábasa: Boczkó Dániel által szervezett mezőberényi, majd szarvasi gimnázium. Annyira függetleníteni akarták magukat tőle talán, hogy még a könyvek használata ellen is vétót emeltek ? Vajda Péter 1844. tavaszelő 3-án tartott dalnoki beszédében — amely az iskolai könyvtár fejlesztésének szükségességét fejtegette — említést sem tett róla. Egyértelműen azt szögezte le, hogy a gimnázium könyvtára csekély, sőt ,,az egész városban sincs könyvtár, mely a közszükségnek csak némileg is megfelelne." Mi tarthatta Szarvason Tessediket annyi megalázás és gyűlölködés ellenére ? Bizonyos, hogy nem a genius loci: a hely és a környezet szelleme. Az — láttuk 62