Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

A társadalmi elkötelezettség nagy példaképe: Tessedik Sámuel A nehezen benépesülő, elvadult, békétlen békési tájat nem lehetett egykönnyen kultúrtájjá varázsolni. Markovicz Mátyás szarvasi pap 1748-ban A Körös—Maros-közi vidék leírásába,!! még ilyen képet festett róla: ,,A bögölyök a pusztán egyedül kóborló, legerősebb marhákat is képesek vérüktől és életüktől megfosztani .... Ezért nem veszélytelen .... június, július, augusztus hónapban kocsin vagy lóháton át egyik helyről a másikra utazni" ... A kegyetlen csípéseket elviselni nem tudó állatok annyira megbokrosodnak, hogy a „lovas vagy a kocsis semmiképpen sem bírja őket helyes irányba terelni és megfékezni". Nappal csak úgy szabad útnak indulni, ha ,,a lovakat bundával vagy pokróccal" beburkolják, és a kocsis „az ostor hegyére kötött, jó szőrös ökörfarokkal, gyakori ütésekkel védi jószágát". Nehéz védekezni a megvadult méhrajként támadó szúnyogok ellen is. Ezek „nyári időben annyira dühösködnek emberekre, állatokra, hogy hacsak .... a fekvőhelyed .... szúnyoghálóval be nem feded, elaludni .... semmiképpen sem tudsz .... Ezért amidőn esteledik, egyesek az ajtók és ablakok közelében gerjesztett szalmafüsttel, mások a házon kívül meggyújtott szárított marhatrágya bűzével törekszenek a szúnyogok elszánt seregét elűzni, kívánságuk azonban még így sem teljesül egészen." Az elvadult vidék lakója hasonló volt a tájhoz, amelyben élt. Szikes lélek, megrögzött szokások rabja, kit évszázados babonák kötöznek; orvos helyett vajákos asszonyokban, kuruzslókban bízik; nem hisz az értelmes, okos szónak és tanácsnak, csak ha tízszer-hússzor beigazolva látja maga előtt az igazságot; ugyanakkor irigykedik azokra, akik előrehaladnak, s ilyenkor vad dühének nem tud gátat vetni senki és semmi : öntörvényt szab és minduntalan áthágja az előírásokat, az állami törvényt. Talán ezért kényszerült Markovicz is arra, hogy 1750-ben egyházi és falusi szabályzatot dolgozzon ki a korszerű egészségügyi eljárások kialakítására és meghonosítására, a helytelen társadalmi szokások (éjjeli mulatozások, rendzavarások, gyermeknevelésben, cselédügyben, gazdálkodásban előforduló kilengések) leküzdésére s az elkövetett bűnök megtorlására, az iszákosság, a „buja táncban megnyilvánuló kicsapongás", a vétel-eladásnál tapasztalható csalások, lopások, véres verekedések megfékezésére, a névnapok, lakodalmak, ke56