Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

Jaj, istenem, rendelj szállást, Mert meguntam a bújdosást : Idegen földön a lakást, Éjjel-nappal a sok sírást ! Valójában a Rákóczi -hagyomány jelentkezett és kelt életre az 1735-ös békésszentandrási parasztfelkelésben, az úgynevezett P ér ó-lázadásban is. A magukat kurucoknak nevezó' szentandrásiak, kik vezérükül Rákóczit kívánták haza Rodostóból (a fejedelem a szervezkedés idején már nem élt!), elsó'sorban a földesúri kizsákmányolástól és a jobbágyi kötöttségektől akartak megszabadulni. Ezért kezdtek tárgyalásokat a nagylaki rác kapitány: Szegedinác Péróval. Elhatározásukat nem befolyásolták vallási szempontok, jóllehet, több pap is akadt táborukban. így a vésztői Kecskeméty János, az okányi Baloghi Gergely és a nagyzerindi Szilahy János, kik „borzasztó kötözéssel és custodia alatt Budára vitettenek", sőt a szervezésben való részvétel miatt és mert imádkoztak a táborokban a felkelés sikeréért, büntetést is kaptak. A későbbi szarvasi pap, a nagy tekintélyű Tessedik Sámuel is gazdasági okokból eredeztette a „Szarvas határában" támadt ,,Péró- és Matula féle lázadást". A Nádor Jenő fordította Szarvasi nevezetességekben városa lakóinak a mozgalomtól való távolmaradását pl. azzal magyarázta, hogy „jóságos földesurukkal valamennyien nagyon meg voltak elégedve". Nem érte be azonban az esemény ilyetén kommentálásával, fontos tanulságokat is leszűrt. Például ilyeneket: a „lázadás megelőzésének legbiztonságosabb eszköze — emberséges bánásmód az alárendeltekkel szemben". Aztán: „Ha a magyar alattvalónak csak annyi kötelességet kellene teljesíteni, mint amennyit az urbárium előír, akkor helyzete elviselhető lenne .... A magyar törvények elég jogot biztosítanak a földesuraknak jobbágyaikkal szemben, .... nem kell a törvényben előírtaknál többet követelni". S végül : „Az urbárium némely pontjait .... a birtokosok, azok jobbágyai és a köz javára módosítani" kell. Hogyan és miért kerülhetett sor az egykor még kurucüldöző Szegedinác Péróval való kapcsolatfelvételre ? Űgy és azért, mert időközben Péró megtudta, hogy főpapja : a gyáva belgrádi metropolita — korábbi ígérete ellenére — behódolt és megegyezett III. Károllyal, aki csak úgy volt hajlandó megújítani a rácoknak adott korábbi szabadságjogaikat, ha áttérnek a katolikus hitre. Péró, ki a szerb nemzeti egység biztosítékát látta a görögkeleti egyházban, hamar felismerte a bécsi udvar praktikáját. A császár és a metropolita közötti paktumot népe alapvető érdekeit durván sértő dokumentumnak fogta fel. Vallási okokról tehát kizárólag csak a rácok esetében volt szó, akik az osztrák beolvasztásifellazítási politika ellen tiltakoztak, amikor vallásuk védelmében harcra keltek. Végül is Péró nem csekély vívódás után hajlandónak mutatkozott arra, hogy az elégedetlenkedő szentandrási vezetőkkel: Sebestyén Jánossal, Szilassy Ist47