Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

személye ellen irányított koncentrált támadását sem. Ezek egyrészt tudományos felkészültségét és merész társadalompolitikai nézeteit támadták meg otromba, tekintélyromboló szándékkal (a Tudományos Gyűjtemény, a Századok és a Hasznos Mulatságok hasábjain), olykor kimondottan útszéli hangon ; másrészt nagy fondorlattal megfosztották szócsövétől : az általa plebejus demokrata szellemben írt és szerkesztett Világ-tói, amelyet tulajdonosa elvtelenül a konzervatív pártnak (Dessewffy Aurél) a kezére játszott át, illetve adott el. Habár ügyes és reális ellenérvekkel sikeresen és bátran visszautasított minden reá és szaktudományi megállapításaira zúdított hazug rágalmat az Athenaeum hasábjain, éreznie kellett, hogy nyugodt, alkotó légkört Pest nem tud biztosítani többé számára. Ezt a felismerést több kisebb horderejű esemény is felerősítette benne. Ilyen volt például az Akadémia és a Vörösmarty—Bajza vezette Csiga-kör (a tudós Csiga) vezetőivel szemben elrendelt fokozott rendőri felügyelet, s méginkább az úgynevezett opera-háború (színházi tüntetés), amikor is az ifjúság a drámai színészek ós az operaénekesek arányos díjazását olyan elszántan követelte, hogy egy névtelen feljelentő a „császári és királyi felségtől" a főkolomposok: Bajza, Vörösmarty, Vajda akadémikusok, továbbá a „zajos botrányt" szító és irányító írók: Garay, Vachott S. Érdy, FrankenbUrg, Paksi, Szigligeti ellen „szoros tiszti vizsgálat" elrendelését, nyolc színész megbüntetését és az Athenaeum, a Regélő és a Pesti Hírlap részére „kegyelmesen adott privilégium" megszüntetését kérte. Volt egy fontos mozzanat, amelyre látszólag meggyőző erővel tudhatták alapozni a szarvasiak a maguk tetszetős elméletét. Arra a közismert tényre gondolunk, hogy a könnyen lelkesedő és a társadalmi-kulturális haladást minden porcikájával szolgálni akaró Vajda 1845-ben, az ötödik tanári állás megszervezését sürgetve, azzal a megokolással, hogy ő és felesége : Papp Kati — ha kell — meg tudnak élni az irodalmi művek után járó tiszteletdíjakból is, lemondott saját fizetéséről. Ez a nemes, de elfogadhatatlan gesztus azonban, amely a fenntartó testületet végül a tanszék felállítására késztette, csak azt jelzi, hogy közben Vajdáék anyagi helyzete rendbe jött. Feltehetően Nagy Elek is visszajuttatta az elvitt tekintélyes pénzt, és az akadémiai dicséretben részesített Dalhon sem kizárólag erkölcsi sikert hozott. A zayugróci tervezet szellemének elfogadása nem okozhatott nagyobb nehézséget a szarvasi iskolában. Fő célkitűzéseit jogelődje : a mezőberényi gimnázium már jóval előbb a magáénak vallotta és megvalósította. Élen járt a „nemzeti nevelés" szolgálatában, a tanítási nyelv magyarrá tételében. Legfeljebb a reáltudományok, a természeti ismeretek tanításában és mindenekelőtt a szakrendszerű oktatás bevezetésében kellett előrébb lépnie, bár — mint láttuk — ilyen irányban is voltak bíztató kísérletei már. Nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy a mezőberényi, majd azt követően a szarvasi iskola nevelési elve és gyakorlata nagyobb politikai érettségről tanús212