Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

Hogy mi lenne különben, azt a tapintatos Arany jóindulatúan elhalgatta. De hát elég ennyi is egy költői babérokra hasztalan törekvő hetvenkedő, nagyképű dilettánsnak ! A nagybeteg iskola az 1843/44-es tanévben hirtelen friss erőre kapott. Az ásatag, konzervatív nézeteket és a maradi pedagógiai elveket modern, liberális eszmék váltották fel. Egycsapásra megnőtt a híre, tömegesével tódultak falai közé a lelkes tudományszomjas ifjak, hogy a reformkor egyik legradikálisabb gondolkodóját: a haza és haladás — a haza és emberiség bátor szószólóját, Vörösmartynk barátját: Vajda Pétert hallgathassák. Vajda eleinte Benka Györggyel együtt egyszerű oktatóként tevékenykedett a Molitorisz Adolf vezette gimnáziumban, ahogy ezt a „Tanúsítás a szarvasi ágostai vallású Oimnasiumbéli tanulóifjúságról az 1843 és 44-i oskolai évnek első felében" nevet viselő hivatalos irat is tükrözi (a róla készített fénymásolatot Bilibok Petemé dr. szarvasi óvónőképző intézeti tanárnak köszönöm), s legfeljebb csak a második félévtől, esetleg az 1844/45-ös tanévtől vette át az irányítást. Oktató-nevelőmunkája a legmerészebb elképzeléseket is túlszárnyalta. Már az ,,első oskolai próbatételén", 1844. február 7-én érezni lehetett,új korszak kezdődik vele az intézet életében. Hallgatóságát — élén a felügyeletet gyakorló esperessel — valósággal elkápráztatta a tanulók szokatlan lelkesedése és magabiztos tudása. Az országos feladatokon edződött, többre hivatott fiatalember alkotó vágyának a kiélésére, belső sugallatra építő lelkes tenniakarásának a kipróbálására nem nyújtott elég teret a vidéki iskola és a tanítás. Nem elégíthette ki őt magát sem, bár tiszta szívvel örült jól érzékelhető pedagógiai sikereinek. A közéleti férfi lázas nyugtalanságával olyan átfogó, általános feladatok után vágyott, amelyek nem gyengítik, inkább erősítik iskolai tevékenységének a hatásfokát és erejét, s növelik a gimnázium szellemi kisugárzásának a körét. Mint Petőfi Szilvesztere, vasárnaponként a délelőtti istentisztelet után időszerű morálfilozófiai témákról nagy hatású előadásokat tartott, vagy felvilágosodott eszmeiségű társadalmi kérdéseket boncolgatott a felekezeti különbségre való tekintet nélkül összesereglett népes hallgatóság előtt. A tömegnevelés fontos eszközévé tette így az iskolát, majd amikor az előadóterem szűknek bizonyult — a templomot. A polgárosodás szellemének befogadására, fő irányelveinek megismerésére s a feudális kötöttségek elutasítására nevelte környezetét. A vidéki ember nehezen tudta elképzelni, hogy a sokirányú tudományos és szépiroldalmi munkásságáról, gazdag hírlapírói — közéleti — szerkesztői tevékenységéről és fontos tárasdalmi beosztásairól (Magyar Természettudományi Társulat, Ipar egyesület titkára stb.) ismert Vajda hajlandó lesz felcserélni Pestet, a magyar szellemi élet központját egy vidéki kisvárossal, hiszen csaknem mindent elért, amit egy író és tudós akkoriban hazánkban elérhetett : tagjává választotta a Kisfaludy Társaság és az Akadémia is. Ez a körülmény természetesen sokat enyhít Molitorisz téves híradásán. 209