Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

esperességi gimnázium anyagi alapját. Már 1833. június 2-án kelt levelében úgy nyilatkozott, hogy ,,az említett gymnasiumnak Szarvason leendő alapítására a közlegelőből kivágatandó 280 hold szántó, kaszáló s legelő földet, 25 holdból álló botanikus kertet, két malomhelyet és a megkívántató belső fundusokat rendes óvások mellett kész kiszolgáltatni", majd a következő év január 7-én kelt alapítólevelében ezt megújítva úgy rendelkezett, hogy az adomány jövedelmével az intézet a saját belátása szerint gazdálkodhat. Felhasználhatja ,,. . . akár a tanítók, akár — de minden vallási különbség nélkül — a tanulók javára". Hangsúlyozta továbbá, hogy nem mindennapi alapítványát ,,a közjó előmozdítása s a nemzeti nyelv kifejlesztése végett" tette. Jelentős áldozatot hozott a szarvasi egyház is, amely az 1791-ben 13 000 forintért felépített emeletes iskolát kedvező feltételek mellett mindössze 5 000 forintért adta el az egyházmegyének, hosszú időre megoldván ezzel a gimnázium épület-gondját. A Wenckheim család megkésett ellenajánlatának (150 hold alapítványi föld, 1 szárazmalom, néhány házhely) ennélfogva nem volt — nem lehetett —- olyan súlya és ereje, hogy az egyházmegye Mezőberényt sújtó döntését megváltoztassa. Az Irányi által említett „kedvezőtlen nevelői körülmények" közé a szűkös tantermi ellátottságon kívül több fontos tényező sorolható még. Nevezetesen a megoldatlan lakáskérdés, a hiányos könyvtár- és szertárállomány, az önképzést akadályozó túlzott időbeli lekötöttség, a belső, szemébyeskedő viták, a fizetés aránytalansága és gyengesége stb. Közülük különösen a nevelők lakásgondja és a tanári díjlevelek rendezése kívánt gyors beavatkozást. A Bolzák által megteremtett biztonságos gazdasági háttér és az oktató tevékenységet nagy hatékonysággal segítő Tessedik-épület a gondok folyamatos kiküszöbölését ós felszámolását s az okos fejlesztés lehetőségeit egyaránt előlegezték. A céltudatosan tervezett, minőségileg kifogástalanul átadott épület pedagógiai és higiéniai szempontból 40 éves állapotában is különb volt, mint a „hangulatos boglyakemencével "fűtött (,,a korszerű követelményeket biztosító J^eisvmer-fűtőrendszert nem sikerült megépíteni") mezőberényi, amelyben csak az igazgatónak jutott kényelmes, 4 szoba-konyhás-kamrás lakrész. A kényelmes igazgatói lakásért különben súlyos árat fizetett az iskola. Egyik legkiválóbb vezetőjét, ,,a móltóság csillámát kerülő", lankadatlan szorgalmú Benka Ádámot Pecz Gyula tudósítása szerint azért veszítette el 1829. február 19-én, mert korán költözött be családjával a nedves, új lakásba. Oly hirtelen halállal halt meg vórömlés következtében, hogy ,,még a tinta sem száradt meg tollában, midőn örökre letette kezéből". A beígért tanári lakások boldogító reménye pedig — főként amikor kiderült, hogy az új épület statikai állaga a felhasznált építési anyagok ,,hitványsága" miatt nem bírja el az emeletráépítést —, egyszeriben a ködös jövő hiú ábrándképévó légiesedett és tova szállt. Nagyon felelőtlen lehetett az ellenőrzés, holott vidéki viszonylatban rendkívüli beruházásról volt szó. Benka Gyula szerint ugyanis a folyosó által kétfelé osz188