Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

biztos megélhetést és növekvő anyagi hasznot hozó vállalkozásai, reális közgazdasági gondolkozása, munkás élete bérének, vagyonának ,,egy meggyőződés folytán" törtónt elvesztése nagyon óvatossá tette. Nem mert, nem akart újabb kockázatot vállalni. Ki tudja, mit hoz a jövő? Világosan érzékelte pedig a legfontosabb politikai teendőket. Mintha 48 egyenes folytatását látná a megújuló életben ; saját helyzetének regisztrálása után — mintegy átvezető hídként a gyűlés témáihoz — a szabadságharc hőseire, halottaira és bújdosó-száműzött emigránsaira emlékezett, őket idézi az irántuk is felelősséget érző közéleti ember alábbi szívből fakadt soraival: ,,Legyenek áldottak a szabadság vértanúinak, a bánatos anyaföldnek, vagy bármely más idegen égöv alatt szétszórva hamvadó, szentelt poraik ! Legyenek üdvözölve a még élő, a jobb kort keresve, még mindig visszavágyó bujdosók és száműzöttek, üssön nekik mielőbb a biztos hazatérés, a szabadulás várvavárt órája, hogy imádva borulhassanak ismét az elveszett édes haza szent földére, a szülők, testvérek, rokonok és barátok dobogó kebelére. Legyenek megáldva az itthon élők, a megyében és az egész két testvér hazában, akik ma a jó remény újra nőtt szellemi szárnyain, jobb jövőnek szebb tájain andalognak; legyenek reményeik, legyenek vágyaik boldogító valósággá mielőbb. Éljen a haza!" Tagadhatatlan, elfogta és rabul ejtette őt is a „vásznunk dagad, hajónk előre megy!" Arany megfogalmazta bizakodó életérzés. De amíg Arany tudatosan visszautasította a békülni kívánó Ferenc József köszöntésót, s a kiegyezést a Habsburg-ház kény szerlépésének tartotta, addig ő nem véve tudomást sem Magentáról, sem Solferinoról, jórészt a király engedékenységének és jószándékának a bizonyságaként üdvözölte az alkotmányosság helyreállítására tett intézkedéseket. A gyulai városi népgyűlést például a következő elnöki gondolattal nyitotta meg 1860. december 31-én: ,,A világosi fegyverletétel óta a honpolgárok rabigában éltek, de az isteni gondviselés olyan férfiakat (értsd : Deákot, Wenckheim Bélát és közvetlen elvbarátaikat) adott, akik a hon javát szívükön hordva, magánál a felségnél közbenjártak, ő felsége a külföld szabad nemzeteinek befolyása alatt és erkölcsileg is kötelezve, engedett a honatyák kérelmének, és a magyar hon szabadságát 14 évi súlyos elnyomatás után ismét biztosította". Mégjobban igazolja állításunkat Új nóta az új szabadságról című verse, amelyet 1867. március 30-án, Békés város országgyűlési képviselőjeként írt, s egy négy oldalas röplapon Pesten adott ki: Hazajött a király Budára, Be is szállott Mátyás várába. Felesketé Minisztereit, — Egytől-egyig hazánk híveit. 131