Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

Szakái Lajos, a Körösvidék költője Herder, a klasszikus német költő és filozófus, akinek „nagy megértő és nagy serkentő gondolatai" kiemelkedő szerepet játszottak mindenekelőtt a reformkori magyar protestáns papok, tanárok és egyéb értelmiségiek szemléletének a radikalizálódásában, már a XVIII. század végén leszögezte ismert tételét: „ ... az igazi költészet nem élhet el népi tradíciók nélkül". Elmélete olyan elementáris erejű, kimeríthetetlen erőforrásként kezelte a népköltészetet, amely nemcsak eredeti ízt és egyedi nemzeti jelleget tud kölcsönözni a műköltészetnek, hanem megszabadítja a külföld szolgai követésétől és utánzásától is. Friedrich Schlegelnek és a Orimm-testvéreknek a Nibelungenlieddel kapcsolatos kutatásai tovább erősítették a népköltészet hitelét. Különösen amikor szoros kapcsolatot leltek az ősi germán mitológia és a hun—magyar mondakör között, és tudósainkat-költőinket a magyar eredetmonda és általában a magyar folklór kutatására és tudományos rendszerezésére buzdították. Ezzel egyszerre felerősödött Herder intelmének a jelentősége is: ,,Ha nincs közös anyanyelvünk, amely egyetlen fa rügyeként neveli valamennyi rendünket, akkor nincs . . . közös hazafias műveltségünk, bensőséges együttérzésünk, hazai publikumunk .... A nemzetet a nyelv neveli és műveli, a nyelv oktatja rendre és becsületre, engedelmességre, erkölcsre, szivélyességre, általa lesz híres, szorgalmas és hatalmas. Aki lebecsüli saját nemzetének nyelvét, az meggyalázta legnemesebb publikumát ; leggaládabb gyilkosa lesz nemzete szellemének, belső és külső hírének, találmányainak, finomabb erkölcseinek és serénységének. Aki egy nép nyelvét felvirágoztatja és alkalmassá teszi minden érzés, minden világos és nemes gondolat legerőteljesebb kifejezésére, az előmozdítja, hogy a legszélesebb és legkiválóbb publikum gyarapodjék, vagy egyesüljön és szilárdabb alapokra helyezkedjék". Világosan benne van ebben a vezető német társadalmi rétegek idegen nyelvhasználatával szembeni szenvedélyes állásfoglalásban az a másik herderi elv is, miszerint a kultúra ,,nemzeti talajon növekszik a legjobban", ugyanannyira, hogy végső soron „csak a nemzet öröklött ós tovább öröklődő nyelvében képes fejlődni." A magyar szellemi élet kortárs irányítói jelentős elvi megerősítést kaptak Herdertől és a német tudománytól. Tudatosan fordultak a népnyelvhez és a 118