Palov József: Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 8. Békéscsaba, 1985)

A kútcsövek közelsége és többé-kevésbé azonos mélysége miatt azonban a vízhozam nem emelkedett a csövek számának megfelelően (268, 269). Az orosházi csőkutakból 1—2 ha-os zöldségkerteket öntöztek. Napjaink vizsgálati adatai szerint az itteni víz magas sótartalma miatt öntözésre nem javasolható (189). 5.4. Öntözőtelep-építés, öntözés A Körös-vidéki bolgárkertészetek réti talajokon, öntéstalajokon, vagy réti csernozjomokon létesültek. A bolgárok a nagyobb területeken évenként mélyszántást végeztek, a kisebbeket kézi ásással és földforgatással művelték meg. Az első bolgárkertészek a földet nem trágyázták, hanem bérleteiken 3—4 évig gazdálkodtak, s ezután más területekre telepedtek át (191). A rendszeres trágyázást a századforduló éveiben kezdték meg. Mivel állatokat alig tartottak, a trágyát vásárolták, és ebből egyetlen évben majdnem hihetetlen menynyiséget: 80—100 tonnát is kiszórtak ha-onként (62). Mai értelemben vett tereprendezést nem végeztek. Öntözőcsatornáikat a terephez alkalmazkodva előbb a magasabb, majd a mind alacsonyabb szinteken építették. A csatornák vonalába kerülő mélyedéseket fa-, vagy földcsatornákkal hidalták át. A főcsatornákat kézi erővel építették, a mellékcsatornákat és a kalitkákat — az ún. fiterákat — fogatos erővel. Utóbbi munkákat régebben az ún. borozdoló vagy dúrató ekével (bolg. : ralo), később egytestű ekével és töltögető ekével végezték. Valamennyi csatorna belső profilját azonos méretben (m: 15—20 cm, szé: 30—40 cm) alakították ki ún. öntözőkapával (bolg.: golema motika) (31. kép). A csatornák esése 100 m-enként 20—30 cm volt. Az elkészült csatornahálózatba vizet bocsátottak azért, hogy az kimutassa az esetleges lejtés- és töltéshibákat (191). Ezután vetettek és palántáztak. A palántázást ültetőfával (bolg. : szadilo) végezték. Paprikát, paradicsomot, 31. kép. Öntözőkapa. Eredetije a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban Picture 31: Watering-hoe. The original is in the Sámuel Tessedik Museum in Szarvas 31. Bild: Gießhacke. Das Original befindet sich im Sámuel Tessedik Museum in Szarvas 31. картина. Мотыга для орошения. Подленник находится в музее имени Самуэля Тешшедика в г. Сарваш 84