Palov József: Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 8. Békéscsaba, 1985)

12. kép. A bádogcsatorna műszaki rajza 1937-ből. Sarkadi Kesztyűs L.: A szántóföld: öntözéses termelés jövedelmezősége c. id. tanulmányból Picture 12: Industrial design of sheet-iron canal from 1937. In: L. Sarkadi Kesztyűs: Rentability of field irrigation and crops, (study) 12. Bild: Technische Zeichnung des Blechkanals von 1937. Aus: L. Sarkadi Kesztyűs: Feld be Wässerung und Rentabilität des Ertrags. (Studie) 12. картина. Техническое описание канала из жести в 1937 г. Из статьи Л. Шаркали Кестюша «Орошение полей и рентабельность урожая» egymáshoz való illesztésüket tette pontatlanná, kevésbé volt alkalmas a magas kultúrák öntözésére, alacsony területteljesítménye nem felelt meg a nagyüzemi követelményeknek, csupán a kisebb területeken termesztett intenzív kultúrák, pl. a zöldségnövények öntözésében bizonyult használhatónak. A csöves áztató eljárás lényege az volt, hogy a fő- ós a mellókcsatornákat az esőztető berendezés fővezetékével és átalakított szárnyvezetókóvel helyettesítették. A fővezeték két oldalára házilag készült, 4 m hosszúságú tagokból álló egy-egy szárnyvezetéket kapcsoltak. A vizet az egyik szárnyvezetók nyílásain keresztül juttatták az öntözőbarázdákba. Az öntözést itt is a fővezeték távolabbi végén kezdték meg. Amikor a víz túljutott az öntözőbarázdák hosszúságának felén, a szárnyvezeték nyílásait elzárták, majd a tagokat a következő üzemállásba telepítették át, és közben működésbe hozták a másik szárny vezetéket. A berendezéssel cukorrépát és kukoricát öntöztek (208). — A csöves áztató eljárás annyiból volt előnyösebb a bádogcsatornásnál, hogy a víz zárt csővezetékben és alacsony nyomáson áramlott, pontos vízadagolást tett lehetővé, csökkentette a túlöntözés veszélyét, a csőhálózat továbbra is használható volt esőszerű öntözésre. Hátrányai megegyeztek a bádogcsatornás eljárás hátrányaival. 51