Palov József: Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 8. Békéscsaba, 1985)

7. kép. A békéscsabai öntözött rét helyszínrajza 1900-ból. Kolossváry Ö.: A békés-csabai minta-öntözőtelep с id. tanulmányaiból Picture 7: Plan of the irrigated fields of Békéscsaba from 1900. In: Ö. Kolossváry: The model irrigation plant of Békéscsaba 7. Bild: Lageplan der bewässerten Wiese von Békéscsaba 1900. Aus: Ö. Kolossváry: Modell-Bewässerungsanlage von Békéscsaba. (Studie) 7. картина. Схема орошения луга г. Бекешчаба в 1900 г. Из статьи Колошвари: «Образцовое хозяйство г. Бекешчаба» Sándor, Röszler Károly, Zahorán Pál, Surányi János — közel négy évtizeden keresztül itt tanulmányozta és fogalmazta meg az öntözéses rétgazdálkodás számos elvét és összefüggését. A rétről megjelent nagyszámú tanulmányban a szerzők a következő kérdésekkel foglalkoztak: a szikeseknek öntözéssel való javításával, a szikesek sótartalmának és növénytakarójának összefüggéseivel, a növények sótűrésével, az öntözés és trágyázás kapcsolatával, a rétgazdálkodás vetési, ápolási, betakarítási és gazdaságossági kérdéseivel. A szikesek öntözéssel történő javításával 'Sigmond Elek foglalkozott. Az első években tapasztalt kismértékű sótartalom-csökkenéstől eltekintve (214, 215), a tartós javulásról még a későbbi években sem nyilatkozott egyértelműen. Sok évi öntözés után ugyanis bebizonyosodott, hogy az öntözéssel való javítás csak azokon a szikeseken vezet eredményre, amelyek nem túlkötöttek, talajmorzsáik nem iszapolódnak szét a víz hatására, drén- és talaj víz-viszonyaik lehetővé teszik a sók kilugzását. A békéscsabai rét talaja e követelmények egyikének sem felelt meg. A közelmúlt kutatói azzal zárták le ezt az évtizedeken keresztül vitatott kérdést, hogy a tiszántúli szolonyeceken az öntözés egymagában 32