Palov József: Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 8. Békéscsaba, 1985)

A rét történetében két időszakot különböztettek meg az akkori szakemberek: a felújítás előttit és alattit. Az első időszak (1891—1901) terméseiről a 2. táblázat nyújt tájékoztatást (204, 106) : Л mezőhegy esi öntözött rét termésátlagai a felújítás előtti időszakban (1891—1901) 2. táblázat Ev Termésátlag (széna), t/ha 1891 6,7 1892 3,9 1893 4,6 1894 6,1 1895 5,8 1896 4,5 1897 7,4 1898 5,2 1899 4,9 1900 4,6 1901 4,2 11 évi termésátlag 5,2 Amint látható, a tizenegy év átlagában 5,2 t/ha termést értek el, ami a rét csernozjom talaján közepesnek mondható. Az ennél nagyobb termésátlagok elérésének akadályait az akkori szakemberek a következőkben látták (106, 108, 204.): — talaj eredeti tápanyagkészlete csökkent, ami a rendszeres trágyázásra hívta fel a figyelmet ; — a növényállomány faji összetétele idővel kedvezőtlenül változott meg: főként a szálfüvek és gyomok szaporodtak el, jelentéktelenné vált viszont az aljfüvek és a pillangósok mennyisége ; — az öntözések szakszerű végrehajtását megnehezítették a nagyméretű táblák, a gyakori vízhiány, a talaj nagyfokú víznyelése, az öntözőcsatornák egymástól való nagy távolsága és elégtelen száma. A tápanyagvisszapótlás tanulmányozása céljából a rét néhány tábláján trágyázási kísérleteket állítottak be 1901—1904-ben. A kísérletekben Thomassalakot, 40%-os kálisót és komposztot alkalmaztak. Nitrogéntartalmú műtrágyákat csak azokon a gyepeken használtak, amelyekből hiányoztak a pillangósok. Ahol tehát a pillangósok kellő mennyiségben (15—20%-ban) fordultak elő, nitrogéntartalmú műtrágyákat nem alkalmaztak. Ezt azzal indokolták, hogy ,,a pillangósok nitrogéngyűjtő képességüknél fogva elég nitrogént juttatnak az arra éhező fűféléknek" (106). A tévedést 1904-ben látták be, amely évtől kezdve a foszfor- és a káliumtartalmú műtrágyákon kívül rendszeresen használtak csilei salétromot és ammóniumszulfátot. Ezek hatásaként jelentős javulást tapasztaltak a növényállomány faji összetételében és a termésmennyiségekben (68, 106, 108). A trágyázási kísérletek eredményeiből azt állapították meg, hogy az első években a műtrágyák növelték ugyan a terméseket, később azonban nem mu26