Palov József: Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 8. Békéscsaba, 1985)

A gyomai öntözött rét termésátlagai és istállótrágya-felhasználása 1. táblázat Év Termésátlag Istállótrágya (széna), felhasználás, t/ha t/ha 1885 1,6 — ~ 1886 3,2 — 1887 4,6 — 1889 3,4 7,3 1890 4,8 5,9 1891 2,8 3,8 1892 3,3 9,4 1893 2,9 — 1894 2,9 5,7 9 évi termésátlag 3,3 telén és gyenge hatékonyságú trágyázással állt összefüggésben. A gyomai rétöntözés 1895 körül szűnt meg. Megszűnése a Körös szabályozása után megváltozott vízbeszerzési lehetőségekkel volt kapcsolatban (104). A 81,7 ha-os nagylaki öntözött rét 1892-ben létesült. Területe eredetileg szikes tó volt, amelyet „Nagylaki Balatonnak" neveztek. Tulajdonosa Tomka Emil kultúrmérnök volt, akinek irányításával a tavat lecsapolták, és a területet öntözésre rendezték be. Az öntözőtelepet a mezőhegyesi Élővíz-csatornából látták el vízzel. A terület felén rizstelepet létesítettek azzal az elgondolással, hogy a rizs „gyakori vízzel való borítást igényelvén, feltehető, hogy ez által a talajban levő sók gyorsan kilúgoztatni fognak". A nagyfokú gyomosodás miatt a rizstermesztés nem járt sikerrel, és 1893-ban beszüntették (42, 246). A megszűnt rizstelepen és a tófenék többi részén ekkor rétet létesítettek. A feltételezett sziktelenedés és a vízben levő tápanyagok hasznosítása céljából a rétet télen-nyáron öntözték. A tél során gyakran 600 mm-es vízréteggel is elárasztották. Amikor a víz befagyott és a benne levő iszap leülepedett, a vizet lecsapolták a jégkéreg alól. Ezt újabb árasztások és lecsapolások követték (104). A próbálkozás sikertelenségére abból lehet következtetni, hogy az 1900. év után említésével sem találkozunk. 2.1.2. Öntözési kutatások a mezőhegyesi és a mindszenti réten (1890—1910) Az előzőeknél életképesebbnek bizonyult a mezőhegyesi és a mindszenti öntözött rét. Sikereik azzal magyarázhatók, hogy jobb minőségű talajokon létesültek, és azzal is, hogy szakmai irányításukat az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás látta el. Az állomást — Magyaróvár székhellyel — 1891-ben szervezték meg, majd 1901-ben ennek aradi kirendeltségét hozták létre. Utóbbi feladata az volt, hogy tanulmányozza a tiszántúli szikesek öntözéssel való javítását, valamint a mezőhegyesi és mindszenti réten már megindult trágyázási, öntözési és rétművelési kísérleteket, és az elért eredményeket terjessze el a hazai réteken (115). A rétöntözés megvalósítása előtt a mezőhegyesi állami ménesbirtok nagy létszámú állatállományának zöldfű- és szénaszükségletét átlagosan 2800 ha-os 24