A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Hajdú Mihály: Orosháza XVIII. századi személynévrendszere

1782: Csmela János, Gombán N. Pest Vármegyében lakozó Csmela Pál fia. 1784: N. Borsod Varmegyeben lakozó Vintze Mih. 1785: Juhász Gergely, Posony Vármegyei Juhász Ferentz fia. 1784: Meskó István Zólyom Vrm.; 1785: Vetsery György Zólyom Varmegye Vetseri János fia. 1785: Dauda Mihály Csizmadia legény Liptó Vármegyéből. Természetesen ezek között a helyre utaló adatok között is vannak olyanok, amelyeknek a pontos helyét nem sikerült kideríteni, meghatározatlanoknak tekintendők. A pontosan lokalizálható vagy legalább a tájra, megyére utaló nevek adatait összevonom a két névsorban, s úgy próbálok választ adni arra, hogy milyen irányú népmozgás állapítható meg a XVIII. század második felében a ragadványnevek (és egyéb bejegyzések) alapján. (Meg kell jegyezni, ha ez természetes is, hogy sokkal több a meghatározott, viszonylag pontosan lokalizált a ragadványnevek ben előfordult helyek között, mint a családnevekben előfordultak között. Ez azzal magyarázható, hogy még nem volt annyi ideje a neveknek — sem a személyneveknek, sem a helyneveknek — a változásra, alakmódosulásra. így a ragadványnevek között csupán hat-hét családra utal meghatározatlan helynév, aminek oka egyrészt, hogy több hasonló helyre is vonatkozhat, másrészt az írás, illetőleg olvasati bizonytalanság.) A ragadványnévi helyneveket ugyanúgy évtizedenként vizsgálom, mint a családnévieket. Az I. időszak (1744—1751) ragadványnevei. Apostagi, Bánki, Csáki, Csataljai, Gecsei, Geresdi, Györkönyi, Keszi, Komlósi, Lápafői, Monori, Morvái, Szentesi, Szentlőrinci, Vásárhelyi, Vecsei, Vanyolai, Zombai. A

II. időszak (1752—1760) ragadványnevei. Bánki, Bazsai, Bezi, Csabai, Gyönki, Komlósi, Körösi, Palotai, Szentesi, Szupkendi, Pokorcsi, Zombai. A III. időszak (1761—1770) ragadványnevei. Ászári, Csabai, Gyömrei, Győri, Halasi, Somlai, Szarvasi, Szentesi, Szergenyi, Szoboszlai, Vadászi, Vásárhelyi, Vönöcki. A IV. időszak (1771—1780) ragadványnevei. Bokodi, Büki, Csabai, Csákvári, Csernei, Csikvándi, Erdélyi, Hőgyészi, Kertai, Komlósi, Mesterházi, Nagydémi, Osgyáni, Szentesi, Szenttornyai, Szombathelyi, Vásárhelyi. Az V. időszak (1781—1790) ragadványnevei. Bánki, Berinkei, Borsod vármegyei, Büki, Csabai, Diósgyőri, Dunaháti, Gombai, Gyapjú faluból való, Komlósi, Liptó vármegyei, Pápai, Páréi, Pozsony vármegyei, Rozsnyói, Sámsoni, Simoni, Stelteni, Szarvasi, Szentesi, Szentlőrinci, Szombathelyi, Vásárhelyi, Zólyom vármegyei. A VI. időszakban (1791—1800) nem fordult elő olyan helynévből alakult ragadványnév vagy átköltözésre utaló megjegyzés, amely már előzőleg ugyanamellett a családnév mellett ne lett volna meg. A ragadványnevekben szereplő helynevek tanulságai nem mondanak ellent a családnevekkel kapcsolatos megállapításoknak. Az évtizedek folyamán csökkentek a dunántúli kapcsolatok, s megnövekedtek a közelebbi valamint az északi megyékből való átköltözések. Talán csak annyit módosít a föntebb elmondottakon, hogy Csongrád megyével, elsősorban a szomszédos Hódmezővásárhellyel és Szentessel már az első években is összeházasodási, átköltözési viszonya volt az orosházi telepeseknek. Egyetlen figyelmet érdemlő ragadványnevet találtam (Zombai), amelyből arra lehet következtetni, hogy az 1744. évi áttelepülés nem csupán egyetlen községből, Zombáról történt. Ugyanis ha mindenki ugyanonnan jött volna, nem lett volna identifikáló (azonosító), megkülönböztető szerepe a Zombai ragadványnévnek. Ez megerősíti azokat a korábbi föltételezéseimet, amely szerint az orosházi lakosoknak csak 97