A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Hajdú Mihály: Orosháza XVIII. századi személynévrendszere

(1,8%), szerb pedig egy családnév. Jelentó's mértékben megnőtt a környező szlovák településekről való beáramlás, amit jelez egy-két anyakönyvi megjegyzés is: két szarvasi és egy tótkomlósi eredetű családot neveznek meg, egy pedig Hódmezővásárhelyről jött a szlováknak tartott családnevűek közül. Tizenegy esetben asszonynévként fordul elő csak a szlovák eredetű családnév, tehát az exogámia is növekedő tendenciát mutat ebben az időszakban. A németes családnevűeknél csak egy esetben bizonyítható, hogy csupán nő viselte a nevet. A helynévi eredetű családnevek között csökkent a Dunántúlra utalók száma. Győr-Sopron és Vas megyei három-három, Zala, Somogy, Tolna és Komárom megyei kettő-kettő, Veszprém és Baranya megyei pedig csak egy-egy található. Ugyancsak egy-egy név utal Pest, Bács-Kiskun, Szolnok megyére valamint a volt Árva, Turóc, Gömör, Zemplén, Nógrád, Maramaros, Szolnok-Doboka, Hunyad és Bihar vármegyére. Mindebből arra lehet következtetni, hogy fokozatosan csökken a kapcsolat ereje a régebbi lakóhellyel, kisebb az onnan irányuló betelepülés, és növekszik a közvetlen környékről valamint a különböző vidékekről történő ideáramlás, jóllehet már nem olyan nagy mértékű ez sem, mint az előző évtizedben. Az V. időszak (1781—1790) alatt a következő új nevek fordultak elő az anyakönyvekben. Abaffy, Ambrus, Angyal, Aradi, Argai, Baglyas, Bajer, Bajor, Bankó, Bartalos, Báti, Béh, Bencse, Bendik, Bendő, Benyó, Bér, Berács, Béres, Berke, Berki, Bernácki, Blaskó, Bocó, Boka, Bottyáni, Cipszer, Csendes, Csizsik, Csmela, Dauda, Diós, Dobján, Dobics, Dormány, Dömény, Dunaháti, Dúsa, Eleki, Fábián, Fittich, Frank, Frankó, Gabacsi, Gajda, Galgóci, Galic, Gara, Garai, Gazsó, Gécs, Gecsei, Gergely, Gergő, Gilici, Glaskó, Gobák, Gömbös, Gömörei, Gönc, Grucki, Gubi, Gyenes, Gyenge, Gyugy, Gyurik, Gyúrósi, Hácsi, Haleckó, Halenkó, Halesz, Hedlicska, Hlatki, Hlaváti, Holecska, Hordács, Hován, Igaz, Imre, Jakubec, Jamriska, Hanicska, Janek, Kádi, Kántor, Karcsik, Károly, Kaszai, Kecskeméti, Klina, Kolacsek, Kolozsvári, Konc, Konecsni, Kostyánszki, Kozsok, Kökény, Krasztó, Laci, Lázár, Letenyei, Lévai, Libertini, Líbor, Lichtenstein, Lipták, Loman, Lontai, Lónyai, Lőrinc, Luba, Makula, Makos, Masznicni, Matula, Menész, Merskó, Meskó, Mihalik, Muraközi, Naszki, Orgecki, Oroszki, Otrubcsik, Pacuk, Pacsó, Panyi, Patyi, Pécsi, Pelikán, Pelcer, Péró, Péter, Petrán, Pleván, Polner, Ponyicki, Posztós, Potocki, Potyi, Pupis, Radnán, Rédei, Remanár, Rik, Salamon, Sámuel, Sarok, Sasa, Sebestyén, Sikolai, Sikos, Sirkó, Skorka, Strejberger, Stummer, Suba, Suller, Szamosközi, Szatmári, Szeber, Szekán, Szeldicki, Szereti, Szimonidesz, Szita, Szivák, Szladok, Szlszki, Szudicki, Szuhanyi, Talaber, Tamás, Téren, Tocán, Tomcsányi, Tölgyi, Tömböly, Trén, Ugró, Ungvári, Úri, Valackai, Vandlik, Vangyel, Vanyicska, Vecseri, Vencel, Verba, Veréb, Zajac, Zuba, Zsuzsa. Az V. időszakban ismét több, 193 új családnév fordult elő. Ezek közül 105 magyarázható meg a magyar névalakítási szabályok alapján, az egész névanyagnak 54,5 %-a. Szlovák nyelvből való valószínűleg 70 (36,4%), németből 17 (8,8%), románból egy név. Az arányok tehát fokozatosan tovább tolódnak el a megkezdett menet szerint. A helynevekből alakult családnevek vallomása szerint egyetlen egy név sem utal Győr-Sopron és Vas megyére. Megcsappant a többi dunántúli megyére utaló név is. Egy-egy fordult elő Zala, Veszprém, Komárom, Fejér, Somogy, Baranya megye területéről, kettő pedig dunántúli tájra utalt. Valószínűleg két név utal Bács-Kiskun megyére, egy-egy Békésre és Szabolcs-Szatmárra. Két-két név való a volt Hont és Arad, egy-egy a volt Bars, Turóc, Nyitra, Ung és Kolozs vármegyéből. Azt hiszem, erre az időszakra gyakorlatilag teljesen megszakadt a régi etnikummal való kapcsolat, 79