A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Forman István: Orosháza mezőgazdasága a második világháború idején (1939–1944)

séget kb. 200 fő részvételével. Elnöke Zatykó Sándor lett. A hegyközség egyik feladata a kártevők elleni kollektív védekezés volt. 1939. májusában már 30 kerttulajdonost meg is bírságoltak 4—6 P-re, mert elmulasztották a hernyózást.

160 A hegyközség szervezete szolgált keretül a háború alatt a permetezőszerek, befőzési cukrok beszerzésére és szétosztására. Különösen permetezőszerekben volt hiány. 1940-ben már rézgáliccal szélhámoskodtak az orosházi tanyavilágban. 1942-ben a fentebb említett gyümölcsfaállományra csak 411 kg káliszappant kaptak, valamint később még 501 kg rézgálicot, és 167 kg rézmészport. Ez a nagy esők miatt elégtelennek bizonyult, mert a három éven át ismétlődő belvíz, amely tartósan talajközelben volt, a Nagyatádi-telep mélyebben fekvő részein elpusztította a gyümölcsfákat. Bár a gyümölcsfák árait is növelte az infláció, felmerült a megtermett gyümölcs későbbi, téli hasznosításának gondolatai. Részint a gyümölcspulpot (gyümölcsvelőt) gyártott belőle a Bernardineli cég, részint a cukorjegyrendszer ellenére igyekeztek a befőzést a korábbi szinten tartani: ún. befőzési cukrot lehetett íratni és vásárolni. 1942-ben 250-en, 1944-ben már 1430-an vették igénybe a lehetőséget. Harmadsorban pedig a gyümölcsaszalást próbálták. Korábban Monoron építettek külön erre a célra szolgáló épületet, 1943-ban pedig az állami kertben is építettek egyet. JEGYZETEK 1. E dolgozat a szerző „Orosháza a második világháború idején" című bölcsészdoktori disszertációjának (1975) első fejezete. így a szűkre szabott hely miatt több olyan téma nem szerepel itt, ami a disszertáció más fejezeteiben található, és a mezőgazdaság határterületeihez tartozik. A disszertáció azzal a céllal készült, hogy biztosítsa a szerves kapcsolatot az 1965-ben megjelent „Orosháza története és néprajza", valamint az 1974. őszén megjelent „A szocializmus útján. Orosháza, 1944—1974." című művek között. Hiszen a jelzett kor nincs kidolgozva. Országosan sem sok helytörténeti kiadványjelent meg erről a korszakról. (Farkas József: Mezőberény a második világháború idején, Mezőberény története I. kötet, 383—396. ; Takács Edit : Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz. Tanulmányok Csongrád megye történetéből Szeged, 1979. A dolgozat forrásai a fennmaradt járási főszolgabíró és községi iratanyag, a számottevő helyi sajtó és a sok visszaemlékező, akik értékes segítséget tudtak nyújtani, amiért a szerző itt mond köszönetet. 2. Az olvasó munkájának megkönnyítésére elöljáróban közöljük néhány gyakoribban előforduló rövidítés feloldását: OFH Orosházi Friss Hírek: OFU Orosházi Friss Újság; OU Orosházi Újság; BML Békés megyei Levéltár Gyula; 3. Magyarország mezőgazdaságának főbb üzemi adatai az 1935. évben Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 105. kötet 298—299. 300—301. 4. Berend T. Iván—Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848—1944. Bp. 1973. 342. 5. OFH 1944. 09. 20. 6. Orosháza története és néprajza. Szerkesztette: Nagy Gyula Orosháza, 1965. I. 705. 7. Gazdacímtár 1925. és 1935. Gazdacímtár 1925. Bp. 1925. 38—39., 84., 93. Gazdacímtár 1935. Bp. 1937. 38—39., 40., 80., 87. 89., 91. Egyes becslések szerint a Gazdacímtár alapján csak töredékét lehet felbecsülni az orosháziak más község határában levő földbirtokaiknak, (ui. csak a 100 holdnál nagyobb birtokokat, illetve birtokosok birtokait közli). 8. Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben Magyar Statisztikai közlemények Új sorozat 99. kötet 300. 9. Dr. Babinszki Mihály főiskolai tanár visszaemlékezése. 10. Darvas József: A legnagyobb magyar falu. Bp. 1965. 51. 11. BML Orosháza község iratai 17 749/1941. 12. BML Orosháza község iratai 9220/1941. 13. BML Orosháza község iratai 641/1945. 14. OFH 1941. 03. 19. 142