A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Forman István: Orosháza mezőgazdasága a második világháború idején (1939–1944)

Átlagos évi hőmérséklet: Csapadék : 1939. 1940. 1941. 1942. 1943. 1944. január 22 mm 41 mm 47 mm 42 mm 34 mm 15 mm február 17 mm 71 mm 43 mm 62 mm 29 mm 56 mm március 42 mm 57 mm 56 mm 30 mm 23 mm 82 mm április 5 mm 57 mm 59 mm 72 mm 16 mm 31 mm május 170 mm 91 mm 50 mm 38 mm 38 mm 72 mm június 53 mm 114 mm 95 mm 59 mm 82 mm 38 mm július 6 mm 67 mm 38 mm 35 mm 42 mm 112 mm augusztus 92 mm 66 mm 82 mm 54 mm 5 mm 7 mm szeptember 51 mm 62 mm 56 mm 23 mm 31 mm 62 mm október 133 mm 60 mm 89 mm 28 mm 21 mm 55 mm november 54 mm 72 mm 42 mm 44 mm 133 mm 48 mm december 11 mm 22 mm 4 5 mm 18 mm J7mm 35 mm összesen : 655 mm 771 mm 32 mm 505 mm 520 mm 614 mm 1939-ben kezdődtek a csapadékos esztendők. A Tisza vize 1 hét alatt 5 métert emelkedett, a Fehér Körös kiáradt. A száraz április azonban az ilyen irányú aggodalmakat eloszlatta. A májusi özönvíz azonban már vízállásokat eredményezett, de ezeket a szomjas föld hamar beitta. Július elején nagy jég vert el mindent, de ez a hónapban az egyetlen csapadék. Ez aszállyal járt, ami a kukoricát sújtotta. Októberben ismét bőven volt csapadék. Ekkor — talán még véletlenül — az Orosházi Friss Hírek felhívta a figyelmet: „Orosháza szennyvize elönti a sóstóparti gazdák földjét, mert a hódmezővásárhelyi csatorna szája szűkebb." Tehát az Orosházáról lefolyó víznek csak egy részét tudta a vásárhelyi csatorna hálózata levezetni, amely csak a száraz évek csapadékmennyiségének elvezetésére volt alkalmas. A levezetéshez a Körös—Tisza—Marosi Ármentesítő Társulat hozzájárulása kellett. Ráadásul a levezetés természetes gravitációs úton csak Hódmezővásárhelyen keresztül lehetséges. 1940 január—februárjában leesett 112 mm csapadék hó volt, ami március elején is 10—20 cm vastagságban borított mindent. Hirtelen indult olvadásnak és telítette a talajt, az árkokat, a csatornákat, ilyen körülmények között tört be a víz kelet felöl, a magasabban fekvő Pusztaföldvár irányából. A község szélén ideiglenesen emelt gáttal akadályozták meg, nehogy a községet elöníse. Április 20-án még 2200 kh állt víz alatt, 17 ház összedűlt, 17-ből kilakoltattak. A vízzel borított területeken tutajjal közlekedtek, mert a lónak is hasig ért a víz. A határban megfogott („szekrényezett") víz azonban felduzzasztottá a talajvizet, amely a kutakból alacsonyabb kertekből feljött a község mélyebben fekvő keleti részén, a Nagyatádi-telepen. Szivattyúkkal emelték át a vizet a csatornákba. Április 7-én a község délnyugati részén lépett fel víz, amit a közeli téglagyár kitermelés alatt álló gödrébe vezettek, így ott a téglagyártás leállt. Május végén olyan helyen támadott a víz : az északkeleti részén, a Szőlőkben, ahol az utcákban még árok sem volt, mert nem volt szükség rá. Június végén ismét nagy esők voltak, és a víz ismét elöntötte az alig egy héttel korábban vízmentesített Nagyatáditelepet. Csak ezután vonult vissza lassan a belvíz. A pénzügyi hatóság július 12-én kelt jelentése 2141 kh elöntött területről 65%-os kárt állapított meg 43 716 P tiszta jövedelem után. De a csabai-gerendási részen még volt olyan tanya, ahonnan tutajjal jöttek ki a dűlőútra a kárbecslő tisztviselőért.

30 Összesen 1400-an jelentettek be elemi kárt, részükre 19 000 P segélyt állapítottak meg.

31 Orosházán ebben az évben összesen 150 ház szenvedett kárt, amelynek értékét 52 185 P-re becsülték, csak az épületkárokat. Ennél több kárt az országban csak Békés község szenvedett, ott 199 épület rongálódott meg. De ezek nagysága nem érte el az orosházit, „csak" 37 000 P volt.

32 124